Egymásba szerettünk a barátn?m férjével

Kialakult egy kapcsolat a baratn?m férje és köztem. Rengeteget beszélgettünk (állandóan kontaktban voltunk), és hogy, hogynem egymásba szerettünk. Ezt így konkrétan egyikünk sem mondta ki a másiknak, de mindketten tudtuk a másikról. Már majdnem egy éve tartott ez a titkos viszony, amikor egyszer csak elkezdett kerülni és teljesen távolsagtartóan viselkedni. Rákerdeztem többször is, hogy ez mit jelent, de konkrét választ sosem adott. Aztán nagy veszekedés után, ahol elmondta, hogy lelkiismeret-furdalása van, hogy megcsalja a feleségét, és ez a kapcsolat nem megy semmire, véget vetettünk a viszonynak. Ahogy csak lehetett, kerültem ?t, közben meg belülr?l majd meghaltam a fájdalomtól. Találkozásaink alkalmával észre sem vette a jelenlétemet, épphogy megt?rt. Néha újra közel kerültünk egymáshoz, de aztán újra ellökött magától. Nehéz ezt a nem találkozást megvalósítani, mert egy baráti körünk van. Nemrég újra felbukkant és elmondta, hogy nem tud elfelejteni. Mire újra közel kerültünk egymáshoz, újra fogta magát és ellökött (mert ? házas és nem akarja ezt nekem és ez így nem helyes). Nem tudok egyszer?en lépést tartani ezzel a bipoláris élettel. Egyik nap elmondja, hogy mennyire szenvedett nélkülem és hogy nem tud elfelejteni, bármennyire akar, és rá két napra meg mintha nem is léteznék. Senkinek nem beszéltem err?l a kapcsolatról, de érzem, hogy már nem bírom ezt magamban tartani, segítségre van szükségem, hogy hogy zárjam ki az életemb?l, mert én már többet nem akarok semmit, olyan szintem megbántott, hogy látni sem bírom. A problémám az, hogy a baráti körömbe tartozik, találkozások, programok szervezése alkalmával mindig együtt lennénk. Mit tegyek?

Kedves Andrea!

Kérem, ne vegye zokon az ?szinteségemet, de szerintem az már el?relépés lenne, ha valóban látni sem akarná a férfit... egyel?re inkább úgy t?nik számomra, hogy még mindig nagy értéket képvisel az az illúzió, vágyálom, amit e köré a titkos, plátói szerelmi viszony köré sz?hetett, sz?hettek. Ennek vonzását pedig csak meger?sítette a dupla csavarként belevitt "se veled, se nélküled" szakasz. Igen er?s játszma ez, nem csoda, hogy ennyire a hatalmába kerítette Önt... vagy hogy is van ez?

Ha tényleg tovább szeretne lépni, el?ször is érdemes lenne a figyelmét másra irányítania: azokra a viszonyaira, amelyek szintén érintettek ebben a helyzetben. Legf?képpen a házasságára, és a "barátn?jével" való kapcsolatára. Mi az, amit megkapott, vagy megkapni vágyott (vélt, remélt) ebben a szeret?i viszonyban - és ami a házasságából, életéb?l hiányzik, de ezek szerint mégis szüksége van rá? Milyennek látta (látja) a vágyott, elérhetetlen férfit - mik az értékei, mit remélt t?le megkapni, neki adni? Milyen jöv?képet festett Ön elé a vele való kapcsolat? Mi el?l jelenthetett volna menekül?utat? Hogyan alakult ki az a távolság Ön és a férje között, amelybe a harmadik beléphetett?

...Ilyen, és ehhez hasonló húsbavágó kérdéseket lenne érdemes most feltennie magának, és elkezdeni megválaszolni ahhoz, hogy valóban túljuthasson a válságon. Mert az a valószín?bb, hogy az eseményeknek valójában Önhöz van köze, és nem a vágyott férfi valós személyér?l szól. (Persze ez is kiderülhet, de ahhoz ki kell deríteni...) Ehhez érdemes lehet lelki segít? szakember (terapeuta, tanácsadó pszichológus) segítségét kérni, akinek megért?, elfogadó támogatását er?forrásként használhatja ezen a rögös úton. Amennyiben a házassága megmentése is cél, emellett/a kés?bbiekben párterápia keretében is érdemes feldolgozni a válságot.

Ha az érdemi bels? munka kezdetét veszi, a volt szeret?vel való találkozás elkerülésének megszervezése egyrészt fontosságát veszti, másrészt egyre könnyebb feladatnak bizonyul majd.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta