Elszigeteltem magam, csak dolgozni járok el otthonról

3 éve vagy talán még több ideje depresszióval küzdök. Mindig is voltak komoly önértékelési problémáim. Amióta szakítottunk a barátommal, azóta sokkal rosszabb minden. Elszigeteltem magam, csak dolgozni járok el otthonról. Sosem voltam egy világszép hercegkisasszony, de 3 éve már egy üres torzónak érzem magam, amit a tükörben látok, attól meg egyenesen rosszul vagyok. A testvéreim mind szépek és családosak. Én meg 30 évesen teljesen egyedül érzem magam. Hétvégente nem csinalok semmit, csak
filmeket nézek, nem mozdulok ki a lakásból. Az életet teljesen értelmetlennek érzem, mert tudom, hogy senkinek sem fogok kelleni soha többé. Egyedül élem le az egész életemet, amihez semmi kedvem sincsen. Mit tegyek?

Kedves Hölgyem!

A leírt tünetek valóban aggasztóak, és elérik azt a szintet, amikor szakember segítségét kell kérni. Senki sem gondolhatja magáról, hogy értéktelen, hogy nem kell senkinek. Hogy hobbi, család, barátok társasága nélkül tölti szabadidejét. A tapasztalat az, hogy súlyosabb állapotokban el?ször gyógyszeres kezeléssel érhet? el az az állapot, amikor pszichológus bevonásával a tünetek hátterében lév? okokkal is lehet foglalkozni. De az els? feladat mindenképp az, hogy ez az er?sen nyomasztó állapot oldódjon. Javaslom, hogy keresse fel a háziorvosát, aki a területileg illetékes pszichiátriára tudja Önt irányítani. Illetve amennyiben elérhet?, magánúton is felkereshet pszichiáter szakorvost. Javaslom, ne halogassa ezt a lépést, mert a tapasztalat az, hogy ezek az állapotok nem oldódnak maguktól, és az esetek jelent?s részében állapotromlás figyelhet? meg.

Üdvözlettel,

Kovács Réka