Fél megbízni bennem

30 éves férfi vagyok, a barátn?m egy-két évvel id?sebb. Fél éve vagyunk együtt, de egy hónapja kb. volt egy törés a kapcsolatunkban, amit én nem teljesen fogtam fel az elején sokáig. Családtervezési "baleset" történt, melyet, már tudom, rosszul reagáltam le, mert megkértem, hogy esemény utáni tablettát vegyen be. Innen indult a lavina. Eleinte csak kezdett elhidegülni a dolog, majd egyre kimértebb, zarkózottabb lett. Én azt gondoltam, hogy megbeszéltük a problémát utána, de kiderült és jelezte, hogy nem. Feltehet?leg a rossz helyzetben, mert én is kellemetlenül éreztem magam, nem vettem észre, hogy mire vár t?lem, most már kiderült (beszéltünk azóta többször) bocsánatkérés lett volna szerinte a megoldás, én meg sajnos máshogy értelmeztem a megbeszélést. Ebben az id?szakban, amikor már romlott minden, többször felhoztam neki, hogy legyen kedvesebb, mi a baj, beszéljünk róla többet. Sokszor már azt kaptam, hogy kés?, el?bb kellett volna és úgysem értem már meg ?t. Azt mondta, hogy a bizalom veszett el benne felém. Volt egy másfél hét, amikor teljesen megszakította a kommunikációt. Ebben én nagyon ?rl?dtem. A másfél hét eltelte után sikerült egy találkozót megbeszélnünk, ahol sokat beszéltünk, de csak a bizonytalanságot éreztem benne, hogy nem tudja vagy éppen fél megbízni bennem múltbeli sok sérelme (nem velem kapcsolatos) miatt. Jelenleg úgy t?nt, hogy belement abba a lehet?ségbe, hogy megmutathassam neki, vagy inkább megpróbáljam felépíteni újra a bizalmat kett?nkben. Nagyon nehéz találkozót leszervezni vele, hogy lehet?ségem legyen ezt bizonyítani.
Azt érzem, hogy nem tud vagy nem mer megnyílni felém és valójában engedni a bizalom visszaépítését. Kicsit tanácstalannak érzem magam, mivel szeretem, de ha bizonyítani nem tudok, ? nem nyit egy picit, akkor úgy érzem, megrekedtünk.
Ön szerint mit lehet még ilyen helyzetben tenni? Fontosnak tartom a kapcsolatot, az elején mindketten szentül hittük, hogy egymásnak mi vagyunk az igazi (b?ven nem els? kapcsolat semelyik részr?l). Érdemes még próbálkozni, van valami tanácsa, hogy én még mit tehetek ezért a kapcsolatért?

Kedves Uram!

A családtervezési balesetek általában nem az egyik fél hibájából jönnek létre, benne vannak mindketten, és ha technikai hiba történik, akkor lehet egy gyors, ment? megoldás. Úgy t?nik, ezt kezdeményezte Ön is. Lehetséges, hogy ez a helyzet korábbi, traumatikus élményeket idézett fel párjában, és ezért nem értette meg, hogy Ön egy nem várt eseményt?l akarta megóvni mindkett?jüket. Talán Ön ezért nem érezte úgy, hogy bocsánatot kellett volna kérnie. Feltehet?leg nem követett el semmilyen hibát vagy b?nt, ami történt, azért egyformán felel?sek voltak.

Nem biztos, hogy vezekelnie kell, talán csak elfogadtatni párjával, hogy ami történt, az nem volt szándékos, és egyikük sem hibás. Ha egy férfi és egy n? közös elhatározással szexuális kapcsolatot létesít, akkor a védekezés közös felel?sségük. A módszert is együtt kell kiválasztaniuk. Ha mindenki megtette, ami az ? része volt, és mégis megtörtént a „baleset”, akkor közös felel?sségük, hogy mindent megtegyenek az esetleges következmények kivédéséért. Ha valóban err?l volt szó, akkor nincs miért szégyenkeznie, azt tette, amit kellett. Ha egy pár úgy dönt, hogy a férfi védekezik, ez nem menti fel a n?t a felel?sség alól, hogy odafigyeljen, hogy minden a megfelel? módon történjen. A „baleset” nem a férfi hibája (legfeljebb akkor, ha olyan óvszert használ, aminek lejárt a szavatossága). Ha a n? védekezik, akkor a férfinak nehezebb a dolga, nem tudja ellen?rizni, hogy a párja rendszeresen szedi-e a tablettákat. Ez bizalmi helyzet, amivel már sokan visszaéltek.

Bízzon magában, ha biztosan tudja, hogy nem követett el hibát, akkor ne is viselkedjen úgy, mintha hibás lenne, ne kérjen bocsánatot, legfeljebb azért, mert nem értette meg, mi bántja a barátn?jét.

üdvözlettel

bárdos kata