A fiam teljesen ki akar sajátítani

10 éves kisfiam nem akarja, hogy barátaim legyenek, párkapcsolatom legyen, szórakozni járjak. Állandóan számon kéri, ha lemegyek a boltba és kicsit kés?bb érek haza. Elvárja, hogy odafeküdjek éjjel. Ha a barátom itt van, állandóan a nyakunkon van, nem hagy beszélgetni, velünk akar aludni stb... Nem enged nekem teret, ? akar dirigálni otthon. Az iskolában is sok vele a probléma. Tudni kell, hogy plexus-sérült és emiatt mindig középpontban volt, állandóan hurcolni kell kezelésekre, mindig a közelemben volt, csak vele foglalkozom. Rengeteg a közös program, de mégsem elég neki. Nem akar önállósodni sem, nincs el egyedül. Számomra ez már nagyon megterhel?, mert úgy érzem, a szül?nek is szüksége van néha a magányra, kikapcsolódásra, pihenésre. Ha egyedül akarok valamit csinálni, és ?t át akarom küldeni a mamához, már tombol. Szerinte nincs jogom semmihez. Úgy érzem, ez arra is visszavezethet?, hogy az apja itthagyta egyéves korában, mert nem bírta a betegségével kapcsolatos tortúrát - és úgy gondolja, ha én nélküle elmegyek valahova, akkor soha többet nem jövök vissza. Az a baj, hogy amikor az apjához megy, utána otthon agresszív és még jobban kijön rajta ez az önz? viselkedés is. Szerintem ott még tele is beszélik a fejét ellenem. Nem tudom, mit tehetnék.

Kedves Anyuka!

Úgy t?nik, hogy elég pontosan látja kisfia helyzetét, akinek viselkedésében egyszerre két esemény hatott intenzíven. Az egyik a betegségéb?l adódó figyelem, és valószín?leg féltés, védés. A másik pedig édesapja távozása, mellyel állandósulhatott egy félelem az elválással kapcsolatban. Behoznám még azt a szempontot is, hogy egy párkapcsolat megingatja az apa felé irányuló köt?dési vágyát. Egy férfi lehet?ség arra, hogy pozitív férfiszerep kerüljön a képbe, de ehhez szembesülnie kell édesapja hiányosságaival, ami viszont fájdalmas.

Amiatt, hogy régóta fennáll ez a nehézség, és több alapon áll ez a m?ködése, biztosan hosszabb id?, egy folyamat, mire változtatni tudnak ezen, és lehet, hogy szakembert is érdemes bevonni. Érdemes lehet úgy kezdeni a változtatást, hogy az önz?ségét, túlzott ragaszkodását más szemszögb?l veszik figyelembe, hiszen ennek a m?ködésnek az alapja a félelem. Ez azt jelenti, hogy pusztán kéréssel, elutasítással, távolsággal nem lehet megoldani, mert fokozza benne a szorongást. Pont az a baja, hogy nem mer egyedül lenni, nem hiszi, hogy visszajön hozzá, nincs bizalma a feln?ttekben, és magában sem. Így könnyebb elfogadni a nehéz helyzetet. Emellett az is fontos, hogy Ön, mint feln?tt, mint szül? megtehet olyan lépéseket, s?t meg kell tennie olyan lépéseket, amelyek els?re-másodjára nem tetszenek fiának, de tudja, hogy hosszú távon az el?nyére válik. Reakciójának kitalálásakor ezt a két szempontot kell figyelembe venni, ezek közt kell egyensúlyt találni, miközben fontos a kapcsolatuk ápolása. Fontos ehhez kifejezni a rossz érzését, fáradtságát ebben a túlzott kapaszkodásban, de fontos, hogy ? is kifejezhesse, ha baja van, még akkor is, ha esetleg nem fog változtatni a helyzeten emiatt. Ez hasonló ahhoz, ahogy egy kisgyereket, mondjuk 2-3 éves korában elkezdenek egyre távolabb engedni. Hiszen kisfia az önállóság terén valahol ott ragadt el, a kisgyerekkori m?ködésben. Próbálja meg elképzelni, hogy az önállósodás terén hogy reagálna egy kisgyerekre, miközben bátorítani, ösztönözni szeretné a távolodásban. Ahogy említettem, hosszabb id?t kell erre szánni, így kisebb célokat t?zzenek ki: el?ször csak pár órára, estére menjen el, vagy ha ott van a párja, akkor el?ször hármasban tevékenykedjenek, és csak utána kettesben. Bármi ilyen fokozatosság, ami az Önök életébe belefér. Nyilván ez nem fog neki tetszeni, nem hiszi, hogy ez jó is lehet, ezért határozottság és következetesség lesz szükséges, miután el?re megbeszélték, megtervezték. Alkut is lehet kötni, ami biztosítaná ?t a kapcsolatukról. Bizotsan van olyan tevékenység, amit kimondottan szeret Önnel csinálni. Egy saját program, amiben kisfia nem vesz részt, valószín?leg könnyebben elviselhet?, ha közben fantáziálhat és várhat egy olyan programot, amiben Önök ketten vannak jelen.

Sok türelmet, kitartást és kreativitást igényel ez a folyamat, így ha több ötletre vagy támogatásra volna szüksége, kérjen segítséget!

Üdvözlettel

Standovár Sára