Helyes-e, hogy beadtam a bölcsibe?

20 hónapos kisfiamat 3 hete  beadtam bölcsibe, nagyon rosszul viseli, reggel már induláskor sír, nem megy a babákhoz. Délben megyek érte, 9-re viszem. Délután csak vele töltöm az id?m. Minden reggel itthon sírok, mert nem bírom elviselni, hogy sír a bölcsiben, félek, én okozok benne kárt. Bizonytalan lettem, nem tudom, helyes-e, hogy beadtam. Amikor terhes lettem, államvizsgára készültem, de nem tudtam elmenni terhességi gondok miatt. Most 20 hónapos (április), szeretnék újra felkészülni a decemberi államvizsgámra. Mellette nem tudtam tanulni, házimunkát elvégezni is alig, mert folyton figyelmet igényl?, örökmozgó baba. Még nem szobatiszta, alig beszél, magában eszik, nagyon ügyes, okos. Tanultuk már a színeket, a formákat, minden állatot ismer. Nagyon sokat mondókázunk, táncolunk, sétálunk, séta közben mindent magyarázok neki. Mindent megért és megcsinál, amit kérek. Lehet, hogy unalmas neki a bölcsi? Jobb lenne, ha itthon lenne velem? Mit tegyek, hogy könnyebb legyen neki beszokni a bölcsibe? A környezetemben mindenki azt mondja,  túl kicsi, úgysem megyek dolgozni, miért adom be, az anyja mellett a helye. Képtelen vagyok mellette tanulni, a házimunkát együtt végezzük, segít kiválogatni színek szerint a ruhát, berakjuk mosni, f?zéskor a pult mellett áll, neki is munkát kell adnom, a burgonyát együtt megmossuk, elmondom neki, honnan vannak a zöldségek, gyümölcsök, melyik hús milyen állattól származik stb. Mert nem akart soha magában játszani. Délben 1-1.5 órát alszik, az nagyon kevés id?. Este 8-kor fürdik, fél 9-9 körül már alszik, de képtelen vagyok akkor tanulni, mert éjszaka 2-3-szor, de van, hogy 4-szer is kell cici, vizet iszik, mikor mit kér. És nem tudom kipihenni magam, figyelmetlen vagyok, nem tudok koncentrálni, ha este tanulok, reggel 5-kor kel. Egyszer?en nem tudok más megoldást, mint a bölcsi.

Kedves Anyuka!

A bölcs?de elkezdése gyereknek, szül?nek egyaránt nehéz. Az els? elválást mindketten megszenvedik. A 3 hét nem sok id?, a babának meg kell szoknia, hogy ez már így lesz. Nehezebb a dolga, ha Ön meg otthon sír, bizonytalankodik. Úgy látom, megszületett a döntés, hogy bölcsibe adja kisfiát, ezután már nem érdemes mások véleményére hallgatni, hiszen nem ugyanabban az élethelyzetben vannak, mint Ön. Vannak irányzatok, melyek azt hangoztatják, hogy ameddig lehet, az anya mellett van a gyerek helye. Más irányzatok a közösségi nevelés el?nyeit emelik ki. A GYES bevezetése el?tt például a gyerekek bölcsiben voltak 3 hónapos koruktól.

Ön jó anya, sokat foglalkozik a kisfiával. Nem kell lelkiismeretfurdalást éreznie, a gyermeke jó helyen van, amíg Ön tanul. Nem kell még tudnia egyedül játszani, és nem kell érdekl?dnie más babák iránt sem. Éppen a bölcsiben tanulhat meg egyedül játszani, mert nincs ott állandóan mellette valaki, aki szórakoztatja, sokkal inkább magára van utalva. Ahhoz, hogy gyermeke elfogadja és megszokja a bölcs?dét, Önnek is el kell engednie ?t erre a pár órára, és bíznia kell az intézményben, hogy megfelel?en gondoskodnak róla. Délutánonként nem kell kárpótolnia a gyereket a kies? órákért, a bölcs?de az életük része. Legyenek együtt oldottan, végezzék együtt a soron következ? feladatokat.

üdvözlettel

bárdos kata