Hogyan tudnám megjavítani édesapámmal a kapcsolatomat?

Gyerekkoromban alig láttam, vagy dolgozott, vagy pihent, vagy ha a szabadidejében kérdeztem t?le valamit, a válasz kb. annyi volt, hogy "ezt kérdezd meg anyádtól". Így visszanézve nem nagyon tartotta fontosnak a gyerekkel való jó kapcsolat kialakítását. Kés?bb, középiskolás koromban ha valami célomat közöltem vele, a válasza általában az volt, hogy amit szeretnék, az lehetetlen. A végtelenségig negatív ember. Nem rossz ember, de a gondolkodásával lehúzza saját magát és a környezetét is. Középiskolás koromban volt, hogy hónapokig nem beszéltünk egymással. Tudom, hogy nem lehet visszamenni a múltba, de valahogy csak jobbá lehet tenni a kapcsolatunkat!

Kedves Kérdez?!

Nagyon bátor és pozitív döntés, hogy dolgozni szeretne édesapjával való viszonyán! Ezzel kapcsolatban két gondolatom van, amit fontos figyelembe venni. Egy kapcsolat mindig minimum két személyb?l áll, így annak megváltoztatása is máshogy alakul, ha a másik fél együttm?köd?, vagy ha nem az. Ennek ellenére vannak olyan témák, amelyekkel Ön is dolgozhat, fejl?dhet az édesapjával kapcsolatos viszonyulásaban, amely közvetve a valós kapcsolatra is kihat.

Az egyik ilyen terület, amivel fontos foglalkozni, a negatív érzésekkel való szembenézés. Mind gyerekkorában, mind azóta folyamatosan olyan élményei vannak, amely alapmotívuma a csalódottság. A pozitív érzések mobilizálása, feler?sítése érdekében el?ször észre kell venni és megélni a hiányt, a fájdalmat, szomorúságot, csalódottságot, és a dühöt is. Ez kicsit olyan, mint egyfajta gyászolás, amely a régi idôk és régi vágyott együttlétek elengedése. Ez ideiglenesen akár azzal is járhat, hogy távolabb érzi édesapját magától vagy akár kerüli is. Fontos lehet akár felé, akár csak egy bels? munkaként levélben-naplóban leírni, megfogalmazni, megalkotni. Ezután jöhet csak a második lépés: az édesapja elfogadása.

Szüleinket szeretjük sokkal tökéletesebbnek elvárni, mint amilyenek valaha lehetnek. Babaként és kisgyermekként úgy is képzeljük ?ket el, mint akik mindenhatók és tökéletesek. A tapasztalatunk pedig egyre jobban különbözik az elképzelésünkt?l. Így lehet eljutni az el?z? pontig, a negatív érzésekig. Aztán rá kell jönnünk, hogy minden ember, így az Ön édesapja is tökéletlen. Ha elengedi - id?vel - azt, amit nem kapott meg, akkor könnyebben észre fogja venni azokat a területeket, tevékenységeket, amiket viszont meg tud adni. Érdemes err?l akár beszélgetni is, hogy együtt tervezzenek, és reális dolgokat várjanak el egymástól. A jó élményekkel és a tisztázott keretekkel, illetve a bels? kép átírásával, ami él Önben édesapjáról, lehet?ségük lehet új kapcsolatot találni. Ha mindketten aktívak benne. Egyedül a bels? képpel és az elfogadással ugyanúgy juthat el?re, de az nem feltétlenül jelenik meg úgy, hogy a valódi kapcsolat is változna. Akkor el kell döntenie, hogy ki a jobb, hogyan szeretne viszonyulni hozzá. Elbírja-e így, vagy távolságot tart.

Sok lehet?ség van, sok variáció, hogy merre változik a helyzetük. Remélem megtalálja az Önnek megfelel?t!

Üdvözlettel

Standovár Sára