Kaki: csak pelusba!

Kisfiam 4 éves és 1 hónapos, de csak pelenkába képes kakilni. Önállóan pisil wc-be, éjjel is magától fölkel, képes egyedül pisilni az utcán, letolni és feltolni a gatyát, de sajnos a kakilás nem megy, csak pelusba. Próbáltuk er?ltetni a wc-t vagy bilit, amire rá is ül egy rövidebb-hosszabb kiborulás, pelenkáért könyörgés után, láthatóan valamennyire nyomja is, de nem megy neki. Ha nem kap pelust 2-3 napig képes nem kakilni (nem er?ltettük ennél hosszabban a dolgot, mert gondolom káros is lehet). Ahogy pelenkát kap, egyb?l sikerül neki, tehát gondolom nem fizikailag nem megy neki a dolog, hanem lelki okai lehetnek. Ezt a pelenkamegvonást csak kétszer játszottuk el vele, tehát nem állandóan stresszeljük. Általában ráhagyjuk a peluskérdést, de néha megpróbáljuk a wc felé mozdítani a dolgot, jutalom-ígérettel, vagy a pelenkamegvonással. De tényleg csak párszor, nehogy nyomás alatt érezze magát. Mindeddig haszontalan a dolog. Szeretném tudni, hogy mit tehetünk, hogy elhagyja a pelust, vagy simán csak majd megoldodik magától a dolog? Vagy hogyan találhatnánk meg a pelenkaragaszkodás okát? Pelenkában kényelmesen kakil, közben játszik, de egyedül kell maradnia a szobában, nem szereti ha látják, mikor kisebb volt el is bújt. Egyébkén nagyon vidám, aktív gyerek, vicces, pozitív. Családon belül nyitott, beszédes, van egy másfél éves húga, akinek a jöttét természetesen némi féltékenységgel, de nagyon jól kezeli, sokat játszanak már együtt. Oviba szeret járni, de az óvónénik szerint csöndes és zárkózott. Általában eltart egy ideig, míg "idegen"környezetben feloldódik, de azután nagyon vidáman pörög. Egyáltalán, probléma az, ha valaki kés?n szokik le a pelusba kakilásról? Még tudni kell, hogy csecsem?korában koponyam?tétje volt összefort nyílvarrat (csónakfej?ség) miatt és másfél évesen enyhe hypospadiasissal is m?tötték. Ezeket még nem "meséltük" el Neki. Nagyon köszönöm a segítségét!

Kedves Titus!

Érzékeny és árnyalt képet festett kisfiáról, úgy t?nik, szül?ként érteni próbálják gyermekük m?ködését, és rugalmasan állnak a kaki-témához. Ez nagyon szerencsés, mert az össz-családi befeszülés ezen a területen is csak fokozza a kisgyerek görcsösségét, és bár els? körben úgy t?nhet, kaki-ügyben az izmok megfeszítése, az er?lködés hozza meg az eredményt, a kulcsszó valójában az ellazulás, elengedés. Látszik, hogy a kakilási helyzet komfortosságához, oldottságához fia is igyekszik oldott, biztonságos, intim környezetet teremteni. Kisfia a leírás alapján általánosságban is lassabban oldódik fel új helyzetekben, ez az alaphabitus olykor a záróizmok feletti kontrollm?ködésekben is megjelenik. Én személy szerint kicsit hagynám a WC er?ltetését, adnék neki még néhány hónapot – és két szempontot:

?            Segíti a kaki-ügyre való ráfeszülés lazítását, ha az egész, tág értelemben vett téma kapcsán oldott, akár viccel?d? (de nem alpári altáji) légkört tapasztal családi körben. Lehessen pacsmagolni, maszatolni, gyurmázni, tésztát gyömöszölni, gusztustalankodni is akár ezekkel a min?ségekkel, és megélni az ovis kor olyan elemi örömeit, mint „trutty”, „trotty”, „ez olyan, mint a pisi”, „ez olyan, mint a kaki”. Meglátják, minden értelemben nagyon felszabadítóak az ilyen típusú játékok. Szakirodalomként ajánlom Holzwarth Werner Mese a vakondról, aki tudni akarta, hogy ki csinált a fejére cím? mesekönyvét.

?            Praktikus oldalról nézve viszont magával a pelenka-használattal lehetne kezdeni valamit – egyrészt ilyen korban már önérzetromboló lehet („dedós”), másrészt nagy a kísértés, hogy a pelenkázás helyzete csecsem?-státusban tartsa a gyereket. Ezért a használat utáni helyzetet érdemes nagyfiúsítani, és pelenkázón való tisztogatás helyett a WC mellé állva WC-papírral megtörölni a nagyját, utána meg lezuhanyozni, el?vetítve a kés?bbi forgatókönyvet.

Amennyiben a téma néhány hónapos pihentetése sem hoz változást, majd akkor érdemes lesz szakemberrel részletesen is átbeszélni a továbbiakat.

Zárómegjegyzésként pedig: a „pelenkaragaszkodás” szót a szakma nevében köszönöm, használni fogom!

Üdvözlettel – Kiss Kinga