Kakigondok

Kisfiam 3 éves, problémánk a kakilással van. Szobatiszta félig-meddig, mert a pisilés az megy, bárhol, bármikor, de a nagydolog elvégzésével olyan problémánk van, hogy már régebben kakilt bilibe, minden rendben volt, és egyszercsak nem volt hajlandó, csak a pelenkába elvégezni a dolgot. Mindez idáig rendben is volt, mert úgy voltunk vele, hogy nem er?ltetjük akkor a bilit, illetve a wc-t. Most viszont arra a pontra jutott, hogy a pelenkába sem akarja kinyomni. Nem er?lködik, hogy akar, de nem jön, hanem látszik rajta, hogy mindent megtesz azért, hogy ne jöjjön ki. Mondja is, hogy nem akar kakilni sehova! Nem tudom, hogy ez mire vezethet? vissza, már próbáltuk nagyon sokszor elmondani neki, hogy ez jó, ha kijön, stb. stb. Kúpot szoktam alkalmazni 3 naponta kb., mert azt sem szeretném, ha a végén benn maradna neki, de már retteg a kúptól is, és úgy látom, hogy nagyon megviseli ?t ez a kakadolog. A másik probléma, amit észrevettem nála, aminek lehet, nincs is jelent?sége, de én úgy gondolom, hogy ennek is lehet valami háttere, hogy ha csak egy pici seb is van rajta, olyan problémát csinál bel?le, képes nézegetni órákig és sírni miatta. A múltkor az oldalán lett egy pici seb, és nem akarta ráengedni a pólóját, hanem egész nap felhúzta és úgy járkált.
Nagyon sajnálom ?t emiatt a székletdolog miatt, és nem tudom, hogy mit tehetnék, hogy jobb legyen neki. Beszéltem a véd?n?vel is és állítólag nagyon sok gyereknek van hasonló problémája, s?t két óvodai társa is ezzel a problémával küzd.
El?re is köszönöm válaszát!!!

Kedves Ágnes!

Valóban nagyon sok kaki-probléma van mostanában - a jó hír, hogy ezek nagy része spontán meg is oldódik.

Els?dleges tennivaló az átmenetileg elakadt szobatisztasággal, illetve kaki-visszatartással kapcsolatban általában a békén hagyás. Két dolog miatt érdemes ugyanis féken tartani aggodalmunkat – az egyik ok, hogy minél jobban rágörcsöl az egész család a témára, annál görcsösebbé válik a kisgyerek is, és a fizikailag, az izomzatban is megjelen? görcsös izgalom a kakilást lehet?vé tev? izomelengedés ellen dolgozik. A másik, ami miatt nem érdemes elkerülni, hogy a kakilás nagy családi társasjátékká váljon, az a kontroll témája – a vágyott cél, hogy gyermekünk saját kontrollja alá vonja végtermékei ürítését, a küls? nógatással ezt a kontrollt értelemszer?en mi magunk gyakoroljuk.

Na de hogy lesz ebb?l szobatisztaság?

El?ször is a kúp helyett ki lehetne próbálni különféle természetes vagy patikában beszerezhet? székletlágyítót. Ezek segítségével elkerülhet?, hogy a már többnapos kaki kinyomása fájdalmas, rossz élmény legyen – ez sokszor még inkább feler?síti a visszatartást, és fenttartja az ördögi kört.

Másodszor játsszanak sok „piszkos” játékot – gyurmával, sárral, ujjfestékkel, kókuszgolyó-masszával – bármivel, amit?l a kisgyerek nemcsak megtapasztalhatja, hogy maszatos lesz, és ez jó, hanem azt is megélheti, hogy a szül? is önfeledten bekapcsolódik a koszolásba. Sokszor hangzik el még ma is feln?ttek szájából rosszallóan a koszos szinonímájaként, hogy ”kakás”, nagyon felszabadító a gyerekek számára, ha a szül?t is látják felszabadultan pacsálni.

Harmadszor pedig nyíltan is el? lehet hozni a témát – a játékok olykor feszenghetnek, hogy kakilniuk kell, szaladhatnak kakilni egy játék-bilihez, gyurmából lehet kis bogyókat formázni. A kisóvodás korú gyerekek amúgy is rá szoktak harapni a pisi-kaki témára, valószín?leg csak néhány csalit kell bedobni, hogy bekerüljön a röhögcsél?s játéktémák közé. A könyvesboltok polcain ráadásul van is néhány kaki-témájú könyv, ami segíti, hogy legyen közös nyelv ezzel kapcsolatban.

Ha néhány hét múlva még mindig ilyen döcög?s a helyzet, vagy rosszabbodik a kaki-visszatartás, akkor pedig érdemes lenne felkeresni gyermekpszichológust, hogy szül?konzultáción, játékterápián keresztül segítse meg a folyamatot.

Üdvözlettel – Kiss Kinga