Két kérdés az Asperger-szindrómáról és az autizmusról

35 éves n? vagyok gyermekvállalás el?tt. Az els? kérdésem a tünetekkel kapcsolatos, konkrétabban a repetitív mozgásokkal. Az óvodában a repkedés és a lábujjhegyen futás jelent meg nálam, el?bbi volt igazán látványos, ha valami nagyon tetszett vagy izgatott lettem, csuklóból végeztem ezeket a mozdulatokat (de csak ilyenkor, nem volt "állandó" kényszerem rá), az igazat megvallva ez a szokás a mai napig megvan és ritkán - szintén izgatottság miatt - jelentkezik, kb úgy néz ki egy ilyen helyzet, mint amikor valaki idegességében ráz egyet-kett?t a kezén, gyors, 2 másodperces mozdulat az egész és ennyi. A repetitív mozdulatokon kívül a színes bels? fantáziavilág és abba menekülés, aktív képzel?er? kísért el, és az, hogy az "elvarázsoltság" miatt nehezebben barátkoztam. Az ovi utolsó évében pszichológushoz is vittek, aki annyit állapított meg, hogy több évvel meghaladom társaimat értelmi és érzelmi intelligencia terén is, és a diagnózis nagyjából ennyi volt. Mindig is m?vészléleknek neveltek és tekintettek. Sokáig azt hittem, csupán egy er?sen szorongó introvertált vagyok, ami gyermekkori traumák és szül?i elhanyagolás eredménye, mert rengeteg dolog nem igaz rám, ami más aspergeresekre, autistákra, pl. alacsony empátia, szemkontaktus hiánya, zavaró szagok, hangok stb., ha nem is a kedvencem de nem kerülöm az ismeretlenekkel való találkozást társaságban, de a repetitív mozgás elbizonytalanított, mert ez szinte mindenhol els?dleges tünet. Létezik az, hogy az ilyen kényszeres mozdulatok nem autizmus-tünetek?
A másik kérdésem az örökl?désre vonatkozik, nincs információm arról, hogy a családomban lenne autista vagy aspergeres. Párom diagnosztizált ADHD-s, diszlexiás és a beszédfejl?dése is kés?bb indult be, édesanyja is diszlexiás, illetve a családban volt már skizofrén is. Gyermekvállalást 38 éves korom körül tervezem, ráadásul a párom 8 évvel fiatalabb is nálam (állítólag ez is növeli a kockázatot autizmusra). Jelenleg még nem vagyok diagnosztizált aspergeres, de ha mégis ez a helyzet áll fenn, ezekkel az információkkal mennyi az esélye, hogy a gyermekünk is autista vagy aspergeres lesz? Létezik, hogy ha a szül? "csak" enyhe autista, a gyermek sokkal súlyosabb eset lesz?

Kedves Iza!

Sajnos nem tudok válaszolni a kérdésére. Az autizmus örökl?désére vannak bizonyítékok, de a kutatások még gyerekcip?ben járnak. A dyslexia örökölhet?ségér?l is vannak már feltételezések, de a szerzett változat is ismert. Attól, hogy valakinek az édesanyja is dyslexiás volt, még nem biztos, hogy genetikai összefüggés van a két dolog között. A dyslexiások nehézségeik miatt rossz viszonyban vannak az olvasáson keresztül történ? tanulással, és ez a hozzáállás is „örökölhet?”, vagyis családon belül eltanulható.

Fontos lenne foglalkozni azzal, miért diagnosztizálja saját magát, miért keres betegségeket. A kényszeresen ismétl?d? mozdulatok nem feltétlenül az autizmus tünetei, bár komoly, differenciál diagnosztikai momentumok. Kényszeres mozgások gyerekkorban is el?fordulhatnak, és ezek fennmaradhatnak feln?ttkorban is.

Érdemes lenne pszichológushoz fordulnia, hogy betegségekt?l, örökl?dést?l való aggódását feloldják. Gyermekvállalás el?tt mindenképpen érdemes lenne genetikai tanácsadásra menniük.

üdvözlettel

bárdos kata