Kezelhetetlen dühkitörések

Hétéves unokámnak nagyon s?r?n vannak kezelhetetlen dühkitörései. Viselkedését nem tudja kontrollálni. Az iskolában nagyon jó fiú, de máshol már nem. Jártak vele pszichológushoz, de nem hozott eredményt. A dühkitöréshez elegend?, hogy valami nem úgy történik, ahogy ? akarja. Ilyenkor az arca eltorzul és ordítani kezed, volt már többször is, hogy ilyenkor nekünk ugrott. Nagyon szeretjük ?t, de már nem merünk vele elmenni sehová, mert félünk a reakcióitól. Segítségét kérném, hogy hova forduljunk?

Kedves Nagymama!

Családterapeuta szakemberrel való konzultációt javasolok.

A levele elolvasása után egyértelm? hiányérzetem támadt: próbáltam elképzelni ezt a kisiskolás fiúcskát, aki a tágabb szocializációs közegben, teljesítményhelyzetbe frissen csöppenve remekül helytáll, kortársaival és idegen tekintélyszemélyekkel alkalmazkodó - de a családban kezelhetetlen, kontrollálatlan, ordít, nekiugrik a feln?tt családtagoknak. Nem sikerült képet alkotnom róla, mert hiányoltam a kontextust: vajon mi el?zi meg ezeket a kirobbanásokat? Félnek a reakcióitól. De mire reagál?! Milyen a családi mili?, a családi kapcsolatok, milyenek a nevelési elvek és szokások? Hogyan próbálják "kezelni" a dühkitöréseket, hogyan épül fel egy ilyen nehéz helyzet? Miben nyilvánul meg, hogy nagyon szeretik?

Az emberi kapcsolatok, közösségek sajátos rendszerek - minden mindennel, azaz mindenki mindenkivel összefügg. Sokszor egy adott viselkedés, vagy egy adott személy viselkedése nem önmagában probléma (eltekintve fejl?dési rendellenességb?l adódó patológiás esetekt?l, de Önöknél szinte biztosan nem err?l van szó), hanem rámutat egy olyan zavarra, aminek forrása a rendszerben máshol található (másvalaki viselkedésében, családra tett hatásában, vagy akár két másik ember közötti kapcsolatban). A gyerekek igen alkalmasak arra, hogy ilyen "tünethordozóvá" váljanak, mert érzékenyek, és intenzív bels? fejl?désük miatt könnyebben kibillennek egyensúlyukból. Érdemes megkeresni, hogy családi szinten milyen közös változtatásokkal segíthetnének neki visszaállni - mindannyiuk nyugalma, és a gyermek egészséges fejl?dése érdekében.

Üdvözlettel

Simon Sarolta