Kistestvér érkezett

Kisfiam 5 éves, kétéves kora óta szobatiszta, talán ha 1-2 alkalommal pisilt be azóta, bekakilás sosem volt. Egy hónapja született meg a kishúga, akit nagyon várt, és azóta is rajong érte. Viszont a kevesebb figyelmet nehezen tolerálja. Én igyekszem a megszokott esti rituálénban részt venni (fürdés, mese, fektetés), de ez a kisbaba miatt sokszor nem sikerül. El?ször csak rosszalkodott, szemtelenkedett, de mivel erre "nem ugrottunk", újabb fegyvert talált. Napi 10-15 alkalommal megy el wc-re, hogy kakilnia kell. Látszik rajta, hogy szorong, retteg, hogy tényleg bekakil. Ez már az óvodában is probléma, s?t már éjjel is felébred emiatt. Persze általában csak egy pú megy el, de gyakan még ez sem. Ha evés közben nem engedem felállni az asztaltól, sír, retteg, könyörög... Sajnos fogytán a türelmünk, nem tudjuk, hogy seíthetnénk neki, hogy csak a valós ingerekre figyeljen.

Kedves Elkeseredett Anya!

Feln?ttként, szül?ként nehéz elképzelni, hogy egy gyermek életében mit is jelent egy testvér érkezése. Gondoljon csak bele, egyik nap a férje hazahoz egy másik n?t. Ugyanolyan kedves vele, talán még több id?t, figyelmet is szentel neki. Emellett elvárja, hogy Ön is legyen vele kedves, szeretetteli. Ugye, ilyen megközelítésb?l egészen máshogy hat a testvér érkezése? Természetesen nem lehet ilyen széls?ségesen gondolni erre az életeseményre, hiszen a testvér-lét egy különleges állapot, ahol megjelenik az alapvet? pozitív hozzáállás a testvér felé. Mégis, a nagyobb testvér személyiségét?l függ?en több-kevesebb id? szükséges, amíg kialakul az új egyensúly. Egy hónap nagyon kevés id?!

Öt év alatt a fia megszokott egy rendszert, egy helyet a családban, ami segítette ?t abban, hogy biztonságban érezze magát, és úgy érezze, hogy irányítója a környezetének. Valószín?leg ez az alapérzése változhatott most meg, mivel gyakran tapasztaljuk, hogy a széklethez kapcsolódó tünetek a testünk, így szimbolikusan a környezetünk kontrolljával kapcsolatos problémákra utalnak. Valóban, sokat segíthet, ha a régi rutinból a legtöbb megmarad, és kés?bb, amikor a kislányát egy kis id?re rá tudja valakire bízni, tud kettesben id?t tölteni a fiával. Biztosan most még több szeretgetésre, figyelemre vágyik a fia, ezeket az igényeket is nyugodtan ki lehet szolgálni. Ha a család számára nagyon megterhel? ezen igények jelenléte, érdemes lehet olyan id?szakot kinevezni, amikor “babás” percek vannak. Amikor bújás, ölelgetés, stb. van.

A székelési ingerrel kapcsolatban pedig érdemes lehet megpróbálni hagyni, hogy a saját érzései vezéreljék, nem beleszólni abba, hogy mikor menjen WC-re. Talán ha újra a kezében érzi a kontrollt, csitulni fognak ezek a helyzetek. Ha menni akar, menjen. Ha romlik a helyzet, vagy hónapokig fennáll, érdemes szakemberhez fordulni. El?bb nem, hiszen a kisfia most próbál egy számára nehéz helyzettel megbirkózni, és a szakember túl korai bevonása sugallhatja a gyermek számára, hogy a környezet szerint ezzel ? nem boldogul megfelel?en.

Üdvözlettel,

Kovács Réka