Köt?dés a terapeutához

Picivel több, mint 1 éve járok pszichológushoz terápiára. Azonos nem? szakembert választottam, mégis úgy érzem, hogy kezdek köt?dni hozzá. Olvastam pár dolgot az indulatáttételr?l, de nem értem pontosan, hogyan is m?ködik ez. Azt írták, hogy jó, ha ezt meg tudjuk beszélni a terapeutával, mert sok mindenre rá lehet jönni, én mégis félek neki elmondani, hogy mit is érzek, mert nem szeretném, hogyha emiatt abba kéne hagyni a terápiát. Jól haladunk a terápiával a pszichológus szerint is, de úgy érzem, hogy emiatt vannak még gátlások bennem, lehet, hogy hasznos lenne, ha meg tudnánk beszélni. Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg jó, ha megbeszéljük? Merjem elmondani neki? Tényleg nem szeretnék emiatt más terapeutához járni, vagy abbahagyni a terápiát!

Kedves Hölgyem!

Vajon miért lenne meglep?, hogy azonos nem? terapeutához is lehet köt?dni?! És miért lenne baj, ha/hogy egyáltalán köt?dést érez a terapeutája iránt...? A kérdéseire a válaszom pedig egyértelm? igen. Ha valóban változást kíván elérni a kapcsolatai terén, akkor pontosan ilyen és ehhez hasonló, húsbavágó kérdéseket, dilemmákat, félelmeket érdemes bevinni és tisztázni a terapeutájával kiépített bizalmi viszonyban, biztonságos térben - ami éppen erre hivatott. Kívánom, hogy ezzel a vágyott irányba terelje saját terápiás folyamatát, és egyre kevésbé érezze annak szükségét, hogy a szakirodalomban, vagy másik személynél keressen azzal kapcsolatban válaszokat.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta