Lehet, hogy nem bírok magammal megbarátkozni, meg se merem ismerni magam

Lassan 21 éves fiú vagyok, közel fél éve kezdtem el dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Mióta vége lett az iskolának, átkerültem valami teljesen más tudatállapotba. Droghasználó vagyok, nem rendszeres, de havi 3-4 alkalommal füvet szívok, illetve az utóbbi id?kben már a keményebb drogokat is kipróbáltam, speed, ecstasy, kokain. A füvet 16 éves korom óta szívom, 18 éves koromban váltott ki egy tudatmódosítást, ami megkérd?jelezte bennem azt, hogy mégis hogyan éltem eddig. Ez egy gondolatmenettel történt, szintén elbújtam a fejemben a szituáció el?l, bambultam, és gondolkodtam. A gondolatmenet vége, ha jól emlékszem, úgy jött ki, hogy: ‘itt vagyok’. A 'tudatváltás' el?tt, mint írtam, végig a fejemben éltem, rendetlen voltam, nem figyeltem oda magamra, és mikor jött ez a 'megvilágosodás', hogy amúgy élek, itt vagyok, jelen vagyok, teljesen megváltoztam, éreztem az embereket, az érzéseiket, a mozdulataikat, bármikor becsuktam a szemem, mindig tudtam, hol vagyok. Végig az életemhez voltam kötve.
Végül meglett a szakmai vizsgám, mikor végeztem az iskolával, úgy léptem ki a kapun, hogy most majd jön valami teljesen más, de nem félek. 1-2 hónapig még a 'nyári szünetem' töltöttem. Id?közben elkezdtem azon gondolkozni, hogy nekem ez a füvezés nem is kell, nincs értelme. Szóval fogtam és többet nem is szívtam, azt hiszem, másfél hónapig. Másfél hónap után gondolt egyet az élet, és úgy döntött, hogy elkezd viccel?dni, szemfájással kezd?dött, amit követett egy derealizált érzés, néztem a kezem, ahol ülök, nem éreztem semmit, amit eddig, nem tudtam megmondani, ki vagyok, mit miért csinálok. Csak azt vettem észre, hogy nehezemre esik figyelnem a környezetemre, és szinte ugyanaz az érzés, mint az addigi 18 év, miel?tt a tudatom módosult volna. Eleinte függ?ségre gyanakodtam, legalábbis az els? tippem ez volt, hogy így alakul ki a függ?ség. Mutat valamit, hogy tudnád így is élni az életed, elhatározod, hogy nem kell és bumm, itt a baj. De ennek semmi értelme.
Volt egy kapcsolatom akkor, 2 évig tartott, és nagyon szerelmes voltam. Visszagondolva elég kártékony kapcsolat volt. Szerettem, de emiatt a zavartság miatt úgy döntöttem, hogy jobb az ? élete enélkül a dráma nélkül. Már lassan 1 éve ebben az állapotban vagyok, eddig  egyvalami segített enyhíteni a tüneteket, az ecstasy. Kicsit újrakábelezte az agyam, megtanított máshogy gondolkodni, és abban, hogy át tudjam venni az irányítást, ha akarom. De ezzel nem elégszem meg, mert még mindig rosszul érzem magamat. Érezni akarom a saját életem, a súlyát, az embereket benne, és nem szorongani. Mert akkora er?feszítés kell, hogy a jelenben tudjak maradni, hogy nekem egy nap egy konkrét túlélés és küzdés, f?leg, hogy ez mellett 12 órában dolgozom. ?szintén, utálom az egészet. Nem bírom feltalálni magam, semmi nem köt le, csak a semmittevés. Azon is gondolkodtam, lehet, hogy az agyam véd valami ellen. Lehet, hogy nem bírok magammal megbarátkozni, vagy meg se merem ismerni magam. ?szintén nem tudom, hol kéne elkezdeni, vagy mi lehet a probléma.
A drog megvonása az oka, hogy még kapaszkodok vissza abba, ami csak egy illúzió volt? Vagy hogy most a ranglétra legalján vagyok, teljesen új lehet?ségekkel, és ezért nem találom a helyem?

Kedves Anonymous!

Sokan hitegetik magukat azzal, hogy a f? nem veszélyes, nem alakít ki hozzászokást. Lehet, hogy ez egy tudományos tény, de már sok hasonló fiatalt (és id?sebbet) láttam, aki nem tudott kimozdulni a füvezéses korszakából. Ön úgy látom, hogy a „kutyaharapást sz?rivel” módszert alkalmazza, az elvonási tüneteket egy másik droggal fedi el. Mindazok az érzések, érzelmek, melyek a drogok hatása alatt keletkeztek, nehezen illeszthet?ek be a „józan” gondolatok közé. Innen a zavartság, tévelygés, bizonytalanság. Sajnos ezek az állapotok csak teljes leszokás útján sz?nhetnek meg, és hosszú id?, míg gondolatai elrendez?dnek.

Segítséget kell kérnie! Ezt egyedül nagyon nehéz megoldani. Ha elbizonytalanodik, akkor droghoz nyúl, ha beszedte, akkor bizonytalan lesz – és kész a körforgás.

21 éves, ebben az életkorban alakulnak ki azok az értékek, melyek feln?tt életét meghatározzák. Munkahelyén is kezd? még, nem mindegy, milyennek ismerik meg, és milyennek látja saját magát, mint munkavállalót. Emiatt is fontos, hogy tisztán lásson.

Ha drogozik, akkor egy bels? világba kerül, amib?l néha nagyon nehéz lehet kitalálni, és nagyon egyedül is érezheti magát. Néha biztosan nem érzékeli, mi meddig tart, mi fontos, mi értékes. Emiatt kapcsolatai sérülhetnek, az emberek elfordulhatnak Önt?l, másfelé indulnak. Még nem kés? lépnie! Els? lépésként talán keressen agy anonim drogos csoportot. A csoport tagjai hasonló élményeket szereztek, a velük való beszélgetés során sok felismeréshez juthat. Itt persze feltétel lehet a józanság, de nagyon rövid id?t is elfogadnak (talán még 1 napot is). Szinte minden településen van ilyen. Fordulhat az egészségügyhöz is, vannak drogambulanciák, ahol segítenek, és nem bántják. Segítséget a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata