Olyan problémával fordulok önhöz, hogy 10 évet együtt voltunk a feleségemmel, amelyből 7 év házasság, és gyümolcse egy 4 éves fiúgyermek. Én 34 éves vagyok, a feleségem 27, de sajnos különváltak útjaink, folyamatban van a válás is, mivel Ő elköltözött, mert szerelmes lett egy másik férfiba, akiben nagyobb fantáziát lát, mint bennem. Azt mondja, hogy irántam már nem érez semmit. Hogyan tudnám Őt visszaszerezni? Nagyon szenved a kisfiunk is és én is, de őt mindez nem igazán érdekli. Hálás lennék egy eredményes tervért vagy tanácsért. – Tisztelettel: Lajos

Kedves Lajos!

Az alapján, amit írt, a felesége nagyon elszánt lehet a döntésében, hiszen beadta a válókeresetet. Mint írja, folyamatban van a válásuk. Nem egyértelmű, de úgy sejtem, hogy a gyermekük Önnel maradt.

Szeretném inkább arra biztatni, hogy fogadja el ezt a megváltozott helyzetet, és inkább arra koncentráljon, hogy a kisfia számára mindig ott legyen megbízható szülőnek. Mert ha ő azt érzékeli, hogy Ön érzelmileg labilis, akkor sokkal jobban megszenvedi a jelenlegi állapotot. Nem hiszem, hogy a gyermeke édesanyját bármilyen „akcióterv” eltántoríthatná a jelenlegi nagy szerelemtől, inkább csak saját magát hozná kellemetlen helyzetbe azzal, ha könyörög, vagy kedvében akarna járni valamivel.

Szerintem Önnek most arra kellene törekednie, hogy a kisfiával minél kiegyensúlyozottabbá tegye a hétköznapjait. Így azt tanácsolom, hogy az energiáit, amik egy ilyen trauma miatt amúgy is megfogyatkoznak, fordítsa saját magára, és a gyermekére. Kezdje el átgondolni, kialakítani az új életük kereteit, csináljon programot a barátaival. Nézzen körül, hogy kire számíthat, ha segítségre van szüksége.

Remélem, hogy nem keserítettem el azzal, hogy lebeszéltem a „visszaszerzési akcióról”. De nem hiszek abban, hogy ilyen esetben a nagy tettek, ígéretek számítanának. És gyakran kerül a kérlelő fél megalázott helyzetbe. Mert az elhagyó félnek már semmi sem jó, amit tőle kap.

Inkább kerülje el ezt!

Üdvözlettel: Majoros Andrea