Megdöbbenek a gondolataimon!

19 éves lány vagyok, az anyukámmal élek együtt. 3 hónapja olyan gondolatok járnak a fejemben, hogy fel kéne gyújtani ezt a házat! El?ször úgy akartam, hogy az egész családdal együtt, azután már csak magamat és anyukámat gondoltam. De az utobbi két hétben már olyan ötletek vannak a fejemben, hogy  saját kez?leg kéne megölni anyát vagy hogy legyünk együtt öngyilkosok! Mivel anyának sok gondja van és mindig el?ttem sír... Azt mondja, nem tudja megoldani. Erre a válaszom az volt, hogy adjuk fel, anya! De ? szereti magát annyira, hogy nem teszi meg, ezért járnak ilyen gondolatok a fejemben, hogy hogyan is kéne akkor ezt megoldani!?

Kedves Kitti!

Úgy t?nik, hogy gondolatai úgynevezett kényszergondolatok. Ezekre az jellemz?, hogy visszatér?en és zavaróan vannak jelen. Nem tudjuk kiverni ?ket a fejünkb?l, hiába próbálunk megszabadulni t?lük. Egyes pszichológiai iskolák azt gondolják, hogy a megjelent kényszergondolatok megfelelnek (ha nem is egy az egyben) a személy lelki konfliktusainak. Ha ebb?l indulunk ki, sejthetjük, hogy a családdal, az édesanyjával való kapcsolat nem kiegyensúlyozott, problémákkal terhelt. Ennél tovább azonban jelen levél keretein belül nem tudunk gondolkodni. Mindenképpen keressen fel pszichiáter szakorvost, aki eldönti, hogy a tünetek indokolják-e gyógyszeres terápia megkezdését. Emellett a pszichológussal végzett munka nagyon hasznos, hiszen az édesanyjával kapcsolatos érzések rendezése hosszú távon is kifizet?d?. A szakemberhez való eljutásban a háziorvos tud eligazítást nyújtani, illetve magánúton is elérhet? mind a pszichiáteri, mind a pszichológusi segítség.

Üdvözlettel,

Kovács Réka