Azért fordultam Önhöz, mert nagyon tanácstalan vagyok jelen pillanatban. Párommal együtt vagyunk immár 2 éve, és már másfél éve együtt is élünk külföldön. A kapcsolatunk jól m?ködik, azonban egy bökken? van, és ez a következ? lépés lenne, a leánykérés. Én 24 éves vagyok, ? pedig a 27-et tölti be idén, tudom, hogy még fiatalak vagyunk, de eddig azt hittem, mindketten ugyanazt akarjuk. ? folyamatosan felhozza témaként, hogy velem akarja leélni az életét, s?t néha arról is kérdez, hogy én hogy képzelem el az esküv?nket, azonban amikor nagy események jönnek, és ? nem kér meg, akaratlanul is folyton csalódok és szomorú leszek. Konkrétan nem szeretnék err?l beszélni vele, mert mindig arról álmodoztam, hogy ez majd egyszer meglepetés lesz nekem, és er?ltetni sem szeretném, csak akkor nem értem, miért beszél róla ennyit. Csak azt szeretném, ha esetleg egy kis tanácsot adna, hogy hogyan kezeljem ezt a helyzetet, mert úgy érzem, emiatt egyre gyakrabban töröm a fejem, illetve elszomorít, hogy nem lép. Esetleg hogyan kellene rávezessem arra, hogy ne csak szóbeszéd legyen ez az egész, anélkül persze, hogy rámen?s legyek?
Segítségét hálásan megköszönném,
Betty
