Kisfiam 7 éves lesz májusban, idén szeptemberben kezdi az iskolát. Tartok tőle, mert bár jó gyerek, még sincsenek például fiú barátai, csak lányok, illetve egy lány, és nem is közelít a fiúk felé, egy régi lány csoporttársa akkora szerelem lett, hogy megkérte a kezét a kislánynak, így identitászavarra nem gondolok. Azt mondja, a fiúk rosszak és agresszívak, ezért játszik lányokkal. Én mégis azt gondolom, hogy az iskolában ezért kicsúfolják, kiközösítik majd. Itthon nagyszájú, de mondig bocsánatot kér, ha rászólunk, csúnyán nem szokott beszélni. Baj, hogy nem barátkozik vele azonos neműekkel? Hogyan segíthetnék neki? Mi lehet a baj, esetleg nincs önbizalma (nem vesszük rajta ezt észre, a saját közegébe felszabadult)?

Kedves Édesanya!

A nagy óvodás és kisiskolás fiúk barátságai még nagyon labilisak. Az óvodai életben nem ritka, hogy valaki egyik nap a legjobb barátja, majd “nem a barátja” másnap. Sokkal jellemzőbb az is, hogy ellenkező neműekkel barátkozzanak. Persze egy első szexuális érdeklődés megjelenik 4-5 évesen, de valójában nemi identitásról még csak minimálisan beszélhetünk, inkább a férfi-női szerepekkel való ismerkedés kapcsán. Ilyen szempontból fontos a felnőtt férfi jelenléte (apa, nagypapa, edző, szomszéd bácsi), akihez kötődik. Az iskolakezdés, majd az utána következő évek során indul el egyfajta távolodás a szülőktől, amikor az önállósodás kezdeti lépéseiként elköteleződik a kortársak felé. Ebben az életkorban már megfigyelhető, hogy inkább azonos neműekkel játszanak, barátkoznak a gyerekek. Ebbe az időszakba most fog belépni a kisfia, így nincs lemaradva semmiről.

Érdekes lehet rájönni, hogy mi az, ami miatt eddig nem volt fiú barátja, bár a kérdés megválaszolása megtörtént a kisfia részéről: a fiúk agresszívek. Valószínűleg az iskolában is lesznek hangosabb, verekedősebb fiúk, így ott is meg kell majd küzdenie a problémával. Ennek két iránya is lehetséges: felderíteni, hogy mi a baja az agresszióval, volt-e valami konkrét élménye, vagy csak egyszerűen gátoltabb ezen a területen. Ez esetben olyan tevékenységekbe érdemes bevonni, ami kicsit intenzívebb, fiúsabb, mozgásos játék, sport. Akár kipróbálni valami küzdősportot, vagy csak hétvégente kardozni, számháborúzni menni, stb. Így benne is feloldódhat a fiúsabb, agresszívebb, és kevésbé lesz félelmetes a társaknál megjelenő indulat akár.

A másik lehetőség, hogy olyan fiúk társaságát keresi, akik hasonlóak, mint ő. Nem feltétlenül jelenti ez azt, hogy piszkálják, de azért jobb, ha nem egyedül áll szemben az osztályközösséggel, hanem annak részese, ahol megtalálta a saját baráti társaságát. Ha jól hallom ki, akkor ettől mintha kicsit tartana Ön. Fontos, hogy meglássa a saját érzését és kisfia érzéseit külön, hogy észrevegye, ha esetleg a kisfiát valami egyáltalán nem zavarja, miközben Őnnek nehezebb elfogadni. Ilyen esetben nincs szükség a kisfia részéről változtatni, inkább csak mellette lenni, megérteni. Ha viszont úgy látja, hogy kisfiának is nehéz a helyzetben, hiányol valamit kapcsolataiban, szorong, akkor érdemes irányítani kicsit a helyzeteket, amikben kortárskapcsolatai fejlődhetnek (különóra, sport, délutáni bringázás, stb.). 

Üdvözlettel

Standovár Sára