Az lenne a kérdésem, hogy milyen jelleg? probléma lehet annál az embernél, aki képes szinte egyik pillanatról a másikra, egy küls? történés (tehát nem közöttünk lév? probléma) miatt rosszkedv? lenni, haragra gerjedni, kedvetlennek lenni, és miután rákérdezek a dologra és beszélünk róla, mindig az jön ki bel?le, hogy a végén rám haragszik, mert eltér? véleményen vagyok. Ugyanis nem tudom megérteni, hogy idegen emberek/dolgok/történések miatt miért kell az embernek ekkora letargiába, depresszióba esni, hogy a többi ember miért nem úgy él, mint ?. Egyébként egy szabálykövet?, tisztességes, dolgos, takarékos, talán túlságosan is fukar emberr?l van szó. Úgy érzem, sokszor ez a saját csapdája, hogy magától is túl sokat vár el, de nem érti meg, hogy az emberek nagy többsége nem így él. De azt sem értem, hogy ez miért elvárása, hogy de miért nem így élnek az emberek, miért az halad el?re, aki átgázol a másikon, tipor mindenkin, vagy éppen törvénytelenül él. Ezt a paradoxont nem tudja feloldani magában, és ett?l szenved. Soha nem elégedett, szeretne ? is el?rejutni, haladni, nagy autóval járni, de tudja magáról, hogy ? nem tudna törvénytelen módon élni és úgy pénzhez jutni, de a sima, nyugodt, átlagos élet nem tölti el elégedettséggel.
Igazából ami a kapcsolatunkra rányomja a bélyegét, az a váltakozó ütemben, de szinte hetente-kéthetente beüt? krach, ami az ilyen küls? történések miatt kerül asztalra, és a végén mi veszünk össze, de azt sem akárhogy: napokig kerül, nem szól hozzám egy árva szót se a köszönésen kívül. Ilyenkor cinikus, meggondolatlan, makacs, ha ilyenkor azt mondanám, hogy én ezt nem bírom, menjen, amerre lát, simán elmenne. Persze lehet, hogy pár nap/hét múlva megbánná, csak az én idegeim sincsenek kötélb?l, nem lehet rajtuk akármeddig táncolni, és feszíteni sem lehet sokáig. Sajnos arra nem tudtam rávenni, hogy szakemberhez forduljon, mert került már olyan helyzetbe, ahol a neki egy ügyben segít? személy (ügyvéd) jól le akarta húzni, így erre kimondottan sajnálja a pénzt. Csak a "lehúzást" látja benne, és nem azt, hogy ezzel neki segítenének, hogy könnyebben lássa a dolgokat.
Reménytelenül, de azért kérdezem, hogy én mit tehetnék azért, hogy valamivel könnyebben viseljük ezeket a hullámvölgyeket, mi az a taktika vagy követend? feladat, ami ilyenkor segíthet, hogy ne vesszünk össze kéthetente úgy, hogy ez gátolja
természetesen a mindennapokat is, és az egész életet. Nem lehet igazából tervezni sem, hiszen mi van akkor, ha valami megint beüt, és fasírtban ugye nehéz pl. utazni valahová, vagy családi eseményen részt venni... Nagyon szeretnék segíteni valahogy ezen az áldatlan állapoton, csak nem tudom, hogyan...
Válaszát el?re is köszönöm. G.
