Hirdetés

Mintha el?z? életér?l mesélne...

Tisztelt Szakért?!

Röviden leírnám az 5 és fél éves kisfiamnál kb. 2 éve fennálló furcsa helyzetet.
Van egy történet, amelyet folyamatosan felemleget, és mindig úgy kezd?dik, hogy „Mikor én még Egerben laktam."( Egy Eger közeli településen élünk, és mindig is itt lakott). Ebben a sztoriban elmeséli, hogy neki Egerben volt felesége és két gyermeke, valamint hogy egy gyárban dolgozott. Szokott mesélni történeteket a feleségér?l és a gyermekeir?l, valamit az akkori életér?l. A furcsa a dologban, hogy mindig következetesen ugyanolyan szerepl?k és körülmények jelennek meg a történetekben, soha nincs kihagyva vagy megmásítva bel?le semmi az el?z?höz képest. Ezért t?nik nekem,úgy mintha az el?z? életér?l beszélne és nem kitalálja a történeteket. Ez néha elég félelmetes a számomra.
Amikor egyszer megkérdeztem t?le, hogy miért költözött el Egerb?l, akkor nagyon vonakodva mesélte el, hogy ?t egy késsel hasba szúrta valaki, és amikor vérzett a hasa, akkor döntötte el, hogy eljön hozzám és velem fog lenni.
Soha nem mondtam neki, hogy ne beszéljen hülyeségeket, hanem mindig türelmesen végighallgattam, és néha kérdeztem is dolgokat ezzel kapcsolatban (pl. gyerekek, feleség neve, milyen házban lakott stb), amely kérdésekre mindig pontos, gondolkodás nélküli választ adott.
Segítségét szeretném kérni, abban, hogy gyakori-e az ilyen eset, kell-e emiatt aggódnom vagy esetleg valamilyen szakemberhez fordulnunk.

Köszönettel,
Edit


Kedves Edit!

Eddig a praxisomban egy ilyen eset volt, amikor én is úgy éreztem, hogy mintha a gyermek által mesélt dolgok megtörténtek volna a múltban. Az édesanya ott is türelmesen végighallgatta, és megnyugtatta a gyermekét. Majd szép lassan elmaradtak a történetek. Általában az a tapasztalat, hogy a tudattalan felé nyitott csatornáknak az iskolás korra le kell zárulnia. Ha ezek az „emlékek” nem csitulnának, akkor kétfajta megoldásra gondolok – bár jelzem nem szoktam hasonló problémákkal foglalkozni –, egyrészt a hipnózis, másrészt a családállítás. Mert foglalkozni kell vele, amennyiben id?vel nem enyhül a történet intenzitása, mert az el fogja vonni a gyermek figyelmét a realitástól.

Felmerülhet az is, hogy nem a gyermek „el?z? életében” történt a gyilkosság, hanem valami több generációval korábbi, a családi tudattalanban lappangó eset bukkan el? a fantáziában. Erre a fajta trauma-továbbélésre sok esetet olvasni a családállításról szóló könyvekben. (Javaslom, hogy ezért jegyezze le a történet adatait.)

Valamiért azt azért megnyugtatónak érzem, hogy benne van a fia történetben az is, hogy maga mellett biztonságban érzi magát.

 

Üdvözlettel: Majoros Andrea

Hirdetés
Hirdetés
Kiemelt partnereink
MIPSZI HÍRLEVÉL

Maradjon képben a friss cikkekkel, videókkal és szakmai újdonságokkal.

Válogatott tartalmakat és fontos újdonságokat küldünk közvetlenül e-mailben, hogy ne maradjon le semmiről.

Feliratkozás

Kérje a MIPSZI hírlevelét

Adja meg az e-mail címét, és küldjük a legfontosabb tartalmakat.