Mintha élvezte volna, hogy uralkodhat rajtam

Elég nehezen m?ködik a kapcsolatom a párommal. Egy ideig csendben t?rtem a bántásait, itt én is hibáztam, tudom. De egy id? után már mertem neki mondani, hogy fáj az a viselkedés, ahogy velem bánik. Többnyire a baráti társaságában jöttek el? a problémák, négyszemközt kevesebbszer. Mintha élvezte volna, hogy uralkodhat rajtam, hogy megteheti. Többször mondtam neki, hogy ez így nekem nem tetszik, akkor mindig úgy t?nt, hogy bántja is a dolog. De kés?bb ezek újra és újra el?fordultak, s miután elegem lett ebb?l, mondtam, hogy szakítsunk. El?ször felháborodott ezen is, hogy nincs is igazam, mintha komolyan se vette volna, hogy esetleg tényleg szakíthatok én is. Miután másnap kinyomtam a telefont, akkor hitte el, hogy tényleg veszélyben a kapcsolatunk. Azóta jobban figyel rám, de nem tudom, hogy ?szinte-e vagy csak arra vár, hogy hozzámenjek. Amikor rákérdeztem, bevallotta, hogy szokott ahhoz alakítani történeteket, hogy azt mondja, amit hallani szeretnék. Honnan tudhatom, hogy ?szinte-e, vagy csak meg akar tartani és a házasság után kezd?dnek a megbántások, az uralkodás elölr?l? Ijeszt?, hogy egyszer már el?fordult, hogy csak a kapcsolat elvesztése hatott rá. El?fordulhat, hogy tényleg változik valaki, vagy ne reménykedjek, hogy házasság után nem jönnének újra el? a problémák?

Kedves Kinga!

Bármennyire szeretné Ön is és én is, nem adhatok biztos receptet arra vonatkozóan, mi történik most, és mindez hova vezethet. Mindössze feltételezésekr?l beszélhetünk. Ha jól vettem ki a leveléb?l, már szóba került a házasság – esetleg annak el?szobájában állnak. Amennyiben így van, teljesen megértem az aggodalmát, hiszen ebben az esetben meghatározó döntésr?l van szó.

Nézzük meg, mi történhetett.

Ahogy írja, egy ideig nem emelt szót a sértegetések ellen, ám amikor ezt megtette, akkor a párja mintha megbánást mutatott volna. Azért írom, hogy mintha, mert az a gyanúm, hogy ez inkább zavarodottság volt részér?l, mintsem megbánás. Ez a helyzet úgy festhet, mintha egyetlen ostorcsapással megváltoztatná a vihar haladási irányát. Megtörténik a visszahúzódás, de ez a másik fél részér?l ijedtséggel és ebb?l fakadó zavarral járhat együtt, ugyanis megszokta, hogy eddig ? volt az, aki megszabta a dolgok menetét, és most hirtelen rá kellett döbbennie, hogy Önnek is van véleménye. Mindezt tetézte az, amikor nem volt hajlandó felvenni a telefont.

Rádöbbent, hogy nem uralkodhat Ön felett.

Arra viszont nincs rálátásunk, mi következik ezután. Ha jelent?sen megváltozik a viselkedése, akkor feltételezhetjük, hogy mindössze kivár, és azon munkálkodik, hogy újra felülkerekedhessen. Persze legyünk optimisták is: az is lehet, hogy átértékeli kettejük kapcsolatát, és ezért változtat a viselkedésén.

Jelen helyzetben egyet tehet: id?t ad neki, de eközben nem hagyja, hogy visszazuhanjon a „kezdeti fázisba”, tehát Ön sem lesz teljesen passzív. Ha a bizonytalanság fennmarad, ám mindketten úgy érzik, hogy szeretnének tenni a kapcsolatért, érdemes felkeresni egy párterapeutát.

Üdvözlettel:

Herceg Attila