Mintha nem is én lennék

18 éves vagyok. Sokáig morfondíroztam azon, hogy írjak-e egyáltalán. Végül írok, mert nem mehet ez már így tovább. Dühkezelési problémáim vannak, amiket mindeddig próbáltam magamban elfojtani, ám mindig kudarcot vallok, és nem tudom, hogy egyszer hol lesz vége. A hétköznapokban átlagos ember vagyok, jókedv?, ám néha mintha nem is én lennék, olyan agresszívvá tudok válni, ha valami történik, például összeveszek valakivel, vagy felidegesítem magam. Ilyenkor mintha nem is én lennék, és utána nagyon bánom az egészet, de attól még megtörtént. Ilyenkor képes lennék nekiesni apámnak, legjobb barátomnak, akárkinek. Attól félek, hogy egyszer már nem tudom magam tovább kontrollálni, és helyrehozhatatlan dolgok történnek. Egy ilyen kirohanás után az akkori barátn?m is nagyon megijedt, és közrejátszott a szakításunkban is... Tényleg nem tudom, mit tegyek. 14-15 évesen egyenesen antiszociális voltam, gy?löltem mindenkit, mindenkir?l a rosszat feltételeztem. Ez ma már megváltozott, de id?nként még mindig indulatok törnek fel bel?lem. Még most is, ha valaki feldühít, a rendes emberek elképzelni nem tudják, mik szoktam a fejemben lejátszódni, beteg dolgokat képzelek (mármint rettenetesen agresszív dolgokat). Apum is nagyon agresszív és indulatos volt régen, anyummal való válásuk egy rémálom volt, üvöltözés a hét minden napjának minden órájában. Aztán elvesztettem nagyszüleimet, akik nagyon fontosak voltak nekem. Az ezt követ? években utáltam élni, nem találtam semmi örömet benne, ami igazából az el?z? barátn?mig folytatódott, addig többször gondolkoztam az öngyilkosságon is, volt, hogy megvágtam magam... Azóta viszont, még a szakítás után is sokkal jobban vagyok, már nem akarok meghalni, s?t. És másnak sem akarok ártani. Pont ezért határoztam el, hogy megírom ezt, hiába ellenkezik minden porcikám. A válaszukat el?re is köszönöm.

Kedves Kérdez?!

Levelében több olyan problémát is említ, amelyek többsége baljós jeleket hordoz magában, utalva arra, hogy érdemes lenne szakember segítségét kérnie. Azok alapján, amiket leírt, úgy vélem, ennek szükségét már Ön is érzi. Ez becsülend? dolog, éppen ezért is bíztatom arra, hogy keressen fel egy pszichológust.

Szerencsére indulatkezeléssel több terápiás vonulat is foglalkozik, amelyek szép eredményeket érnek el a probléma feloldásában. Ehhez azonban a terapeutának pontos képet kell kapnia Önr?l, hiszen fel kell tárnia és meg kell ismernie azokat az okokat, amelyek idáig vezettek.

Forduljon tehát bizalommal szakemberhez és bátran mondjon el neki mindent, amit fontosnak tart!

A Mindennapi Pszichológia weboldalán is kereshet az Ön számára szimpatikus szakembert a http://mipszi.hu/pszichologuskereso linkre kattintva.

Üdvözlettel:
Herceg Attila