Mit tegyek, hogy jobban szeressen a kisfiam?

Kisfiam 3 éves. Szülés után nem tudtam hosszabb id?t vele tölteni, mert pszichiátriai kezelésre szorultam, sokat kellett kórházban lennem. Úgy tünik, apjához jobban ragaszkodik, többször mondja: apát szetetem, téged nem. A férjem
ezen nevet. A mai napig okolom magam, de magamat se bírtam ellátni, nemhogya kisfiamat. Mit tudnék tenni, hogy jobban szeressen?

Kedves Édesanya!

Nagyon nehéz lehetett Önnek ebben a helyzetben, hogy kisbabával ilyen komoly pszichiátriai betegséggel kellett küzdenie! Biztosan sok negatív érzés kapcsolódik - még akár most is - ahhoz az id?szakhoz, illetve annak az id?szaknak a hiányaihoz, mely mind Önt, mind kisfiát, és valószín?leg a férjét is terhelték. Nem egyedi eset, hogy a terhességgel vagy a szüléssel jön el? akár szülés utáni depresszió, akár más, korábban lappangva jelen lev? pszichiátriai betegség. Ebben a helyzetben a legfontosabb, amit tenni tudott, hogy önmagát építi, hogy újra egészséges életvitelre és kapcsolatokra legyen alkalmas. Ennek ellenére sokszor b?ntudat kapcsolódik az elvesztegetett id? miatt, amir?l azt érdemes tudni, hogy sajnos senkit sem segít a kapcsolatok újjáépítésében. Így amennyiben érzi ezt a bénító érzést, akkor érdemes folytatnia az önmagával való foglalkozást is. Emellett fontos kérdés, ami most foglalkoztatja Önt: mit lehet tenni azért, hogy kisfiával való kapcsolata er?södjön, és a köt?dés kialakuljon? Szerencsére erre van lehet?sége, de fontos egy pár dolgot figyelembe venni, végig gondolni.

El?ször is érdemes kicsit átélni, átérezni, amit kisfia átélhetett babaként: a biztonságra, a gondoskodásra volt szüksége, melyet nem Önt?l, hanem az apukájától kapott meg - ha jól értettem. Így az els?dleges köt?dés felé alakult ki, mely egy fontos alkalmazkodás volt az ? részér?l. Így képessé vált köt?dni. Nemcsak az apukájához, hanem önhöz, illetve a kés?bbiekben másokhoz is. Így a korai id?szakban jelen lev? más fontos személyek mind segítették kisfia alkalmazkodását. Azonban annak az id?szaknak az igényeit már nem tudja bepótolni, hanem sokkal fontosabb megismerni, megérteni, hogy most, ebben az életkorban és ebben az élethelyzetben mire van szüksége. Kisfiúként most eleve kiemelt szerepe van az apukájának, ahogyan a fiú-férfi szerepét elkezdi majd próbálgatni. Így attól nem kell megijedni, hogy most úgy t?nik, csak felé nyitott. Ilyen minden gyerek életében el?fordul. Az sokkal fontosabb, hogy ne félelemmel, hanem nyitottsággal forduljon felé, hogy megtalálja, most mire van szüksége az anyukájától, aki most már jelen van. Talán ? se tudja még igazán, ha eddig nem volt jelen igazán.

Egy másik fontos dolog, amit tudnia kell, hogy az ennyi id?s gyerekek érzelem által irányítottak, és nem tudnak túl ügyesen fogalmazni. Ez azt jelenti, hogy mást jelent náluk az, ha azt mondják “utállak”. Minden gyerek szokta ezt mondani, nem is annyira ritkán együk-másik szül?jének vagy családtagnak. Általában olyan helyzetben, mikor valami nem úgy alakul, ahogy szeretnék, vagy bármi más miatt mérgesek. Szóval a jelentése valami olyasmi lehet, hogy “anya, ez, amit csinálsz, nekem nem tetszik, és mérges vagyok, és haragszom rád!”. Szóval önmagában az, hogy ilyet mond, nem utalás a köt?désére. Ilyen mondatok elhangzásakor nem szabad ezt komolyan, mármint sértésnek venni. Amennyiben átdolgozta a korábbi b?ntudatát, akkor egész könnyen rá lehet arra tanulni, hogy fejben, vagy akár hangosan átfogalmazza ezt a mondatot: “azt hiszem, nem is utálsz, csak mérges vagy, mert nem engedtem meg a....” A köt?dést segítheti, er?sítheti, ha melléteszi azt is, hogy Ön viszont ennek ellenére szereti. Így megéli az elfogadást, vagyis azt, hogy az ön szeretete a kisfia felé független attól, hogy ? ezt viszonozza-e. Ez olyan biztonságot tud nyújtani, ami hasonló a korai id?szak teljes elfogadásához.

A harmadik dolog a család reakciója. Ugyanis ezt a férjének és a család többi részének is fontos tudnia, hogy a kisfia szavai nem feltétlenül azt jelentik, amit mond. Kifejezheti benne akar azt a dühöt és csalódottságot is, amit a korai id?szakban megélt édesanyja nélkül, de akkor sem feltétlenül jelent utálatot. Azonban ha erre ráer?sítenek a környezetében lev? fontos személyek, akkor nehezebb kilépni ebb?l a körb?l. Beszélgessen férjével err?l, hogy ez a helyzet mit jelent Önnek, és kérje a támogatását. Ha az ? szájából is elhangzik a fent idézett mondat, vagy annyi, hogy “kisfiam, ha haragszol rá, akkor is ? az anyukád, és nagyon szeret téged, még ha épp haragszol is”, akkor el?segíti a fenti folyamatot.

Összegezve tehát fontos, hogy mindenki megélje a maga érzését, és kisfia is megteheti, hogy épp mérges, csalódott. A feln?tteknek kell ebben az er?sebbnek lenni, és megmutatni neki, hogy a szeretet, a köt?dés ennél er?sebb, és egyébként alakítható. Találják meg azt, amire most szüksége van kisfiának Önt?l, amit csak Önt?l, az édesanyjától tud megkapni. Sok id?t, energiát és kellemes együttléteket kívánok ehhez!

Üdvözlettel: Standovár Sára