Nehéz id?szakon vagyok túl, de vége van. Egy spirituális módszer által gyógyultam. Elmúlt a szociális fóbia, depresszió, gyötr? emlékképek. Trauma lehetett a folyamatos iskola bántások, családi diszfunkciók hatására. Akkoriban kezdtem el foglalkozni a tudatalattival és kés?bb találtam egy ahhoz igazodó spirituális terápiát, nekem ez használt. Átlátom az összefüggéseket az életemben, sok mindent sikerült elengednem, megbocsátanom, feldolgoznom és hálás vagyok ezekért, mert tanultam általuk, hogy soha ne adjam fel, mindenre van megoldás. Úgy érzem, hogy lelkileg fejl?dtem, n?tt az önbizalmam, önértékelésem.
Belekezdtem az álláskeresésbe. Már merek telefonálni, elmenni érdekl?dni. Érettségim van, és ezzel legf?képp csak 12 órás gyártósori munkát vagy éjszakai újságkihordást tudnék vállalni, de én többre vagyok képes szerintem. Régebben otthagytam egy OKJ képzést vizsga el?tt, az érettségim közepes. De olyan sok mindent szeretnék. Jó lenne majd f?iskolára menni. Választani olyan szakmát, amit szeretnék csinálni, és ami megfelel a munkaer?piac elvárásainak is, Új érettségi, nyelvvizsga. Szeretném behozni a lemaradást, tele vagyok tervekkel, ambícióval. Párkapcsolat, karrier, kés?bb család. Nekem sok minden kimaradt középiskolában. Nemsokára 22 éves leszek és sehol nem tartok. OKJ képzés szeptemberben indul. A jogosítványt is elkezdtem, de az oktató még nem ér rá és ez is frusztrál. Egész nap otthon vagyok. Kéne munkatapasztalatot gy?jteni, és rájövök, hogy talán mégis be kellett volna vállalni a rossz munkát is. Nagyon beleszoktam már abba, hogy nem tevékenykedek. Pár napja álláshirdetéseket is alig találok a közelemben, és ez is frusztrál. Kisvárosban élek, jó lenne kapcsolatokat kialakítani, de igazság szerint egyedül is teljesen jól vagyok. Nagyon elmélked? ember vagyok, kicsit spirituális beállítottságú lettem. Alapjáraton jól érzem magam. Viszont fiatal vagyok és építenem kéne az életemet, a szüleim támogatnak anyagilag is, jó lenne hamarosan önállósodni, a saját lábamra állni. Elindulni nem olyan nehéz igazából, csak szokatlan. Nem vágyom nagy bulikra, inkább párkapcsolat és pár jó barát. Lakás, autó, és természet. Nagyon sok mindenbe akarok, szeretnék belekezdeni. Mivel lehetne ezt az elindulást könnyebbé tenni?
Kedves Bálint!
Öröm volt olvasni a sorait, amelyekben egyszer? szavakkal, mégis nagy gazdagságot sejtetve mutatja be az elmúlt évek értékes önismereti munkáját. Gratulálok érte! Hadd reagáljak érdemben mégis (vagy pont ezért) az egyik legpesszimistább, egyben leginkább aggasztó - s nagyon újragondolandó! - mondatára: "Nemsokára 22 éves leszek és sehol nem tartok!".
Mintha elfelejtené azt a hatalmas teljesítményt, rengeteg elvégzett munkát, amit levele kezd? soraiban foglalt össze! Nézzen körül a közvetlen tágabb és sz?kebb környezetében, és számolja meg, hány kortársa büszkélkedhet el hasonlókkal?! Azt gondolom, hogy egyrészt a közelmúltban saját magával kapcsolatosan er?sen megnövekedett elvárásai, másrészt sz?k környezetének nyomása diktálja ezt az önkritikát, elégedetlenséget. Talán azt remélte, hogy hirtelen minden felgyorsul, beindul ett?l a spirituális megújulástól. A helyzet türelemre inti: a beindulás is egy folyamat, amelyhez id? is kell, nemcsak a szerencsére megtalált, feléledt akarat és ambíció! Akkor fogja megélni ennek az örömeit is, ha minél kisebb lépéseket is sikerként könyvel el, ha minél apróbb el?relépésekért is megdicséri önmagát - mert látja, hogy ezek mind-mind el?reviszik.
Kisvárosban még mindig lehet, hogy ilyen fiatal korban is jellemz? a határozottabb, önállóbb életvezetés - ugyanakkor "a világ" trendje már nem ez. Hogy ilyen primitív alapokról indítsak: a modern neurológiai kutatások megmutatták, hogy az agy felel?sségvállalásért, feln?tt döntésekért felel?s területe 21 éves korra érik be. Hogyan is lehetne ez el?tt bármi mellett hathatósan elkötelez?dni?! A mai nyugati kultúrában kitolódott a személyiség formálódásának id?szaka, 22 évesen még nyugodtan serdül?nek élheti meg magát valaki. Jó esetben egészségesebbek az életkörülményeink is: még 60 gyönyör? év áll Ön el?tt!
"Építenem kéne az életemet" - de hiszen nem ez történik a gondos és realitásokat is figyelembe vev? tervezés, a fokozatos megvalósítás minden egyes percében is?! Pár jó barátot szívesen és kitartóan végzett hobbitevékenység során a legkézenfekv?bb szerezni, ezzel biztos nem mondok újat. Ha valamit örömmel csinál, ez a kedv másokkal is megosztható, másokra is kiterjed. Éppen a spiritualitásban megtalált értékek más, Önhöz hasonló helyzetben lév?n is segíthetnek - akár ezt a lehet?ségét is kihasználhatja.
Gyönyör? id?szak ez. Kívánok hozzá sok örömet és sikert.
Benczné Simon Sarolta