Két hónapja ért véget egy kicsivel több mint két éves kapcsolatom, ?
szakított velem és nem is túl szépen, esélyt se adott rá, hogy
személyesen beszéljünk a dologról, csak csúnyán összevesztünk, és
mivel már azel?tt két hónappal is volt egy ilyen összeveszés, akkor
kijelentette, ha még egy ilyen lesz befejeztük, és most erre hivatkozva,
hogy ? megmondta, megtette, véget vetett. Aztán még azt is mondta, hogy
én nem tudtam elfogadni olyannak, amilyen és ez hosszútávon úgyse
m?ködött volna, de én úgy gondolom, hogy ez nem igaz, ha nem tudtam
volna elfogadni, nem lettem volna vele több mint két évig, és nem
viseltem volna el érte annyi mindent. Nagyon megviselt, és még mindig
megvisel, nem tudom túltenni magam rajta. 17 éves vagyok, ? 24. Tudom,
hogy fiatal vagyok még, és el?ttem áll az élet, de amióta az eszemet
tudom nagyon oda voltam érte, kedveltem, tetszett, sokat beszélgettünk
még miel?tt összejöttünk volna, pedig akkor neki volt barátn?je.
Aztán megcsalta velem a barátn?jét, négy hónapon keresztül élt
kett?s életet, olyan voltam, mint valami tartalék, szégyellem is magam
miatta. Mentségemre legyen mondva, hogy azt hiszem már akkor szerelmes
voltam belé, ezért voltam képes ilyesmikre. Végül eljutottunk oda, hogy
szakított a másik lánnyal, és összejöttünk. Nagyon különleges
természet?, elég sokat veszekedtünk, végig zavart engem az ex,
féltékeny voltam rá. De a másik lány, az ex id?közben új kapcsolatot
is kezdett, aztán az új barátja is megcsalta, vele is szétment. Mindezt
azért tudom olyan jól, mert mind egy faluban lakunk, sajnos. Ami a
legjobban fáj az egészben, hogy a legutolsó veszekedés emiatt a lány
miatt volt, amiatt, akit megcsalt velem, és akkor rákérdeztem, és azt
mondta, hogy nem érez iránta semmit, nem érdekli. Aztán a szakításunk
utáni hétvégén már azt kellett végignéznem, hogy milyen jól elvannak
ketten, beszélgettek, kacarásztak. Azóta pedig csak egyre rosszabb a
helyzet, már hazakísérgeti, a szemem láttára ölelgeti, látom, ahogy
jár a lány után, pedig két hónap telt el, hihetetlen. És egyszer?en
nem tudom elkerülni, hogy lássam ?ket, mert egy faluban lakunk, egy helyre
szokott járni a fiatalság és képtelen vagyok itthon ülni, mert akkor
csak rosszabbul érzem magam. Nem tudom, hogy volt képes néhány nap alatt
túllépni rajtam és elfelejteni, s azt se tudom felfogni, hogy hogy tudja
ezt csinálni velem, pont azzal a lánnyal. Azt sem értem, hogy a lány hogy
képes a sok minden után még szóba állni vele. Semmit nem értek, tele
vagyok kérdésekkel, és haraggal is. Most az egész kapcsolatra is úgy
gondolok vissza, hogy ennyi ideig hazugságban voltam akkor? Velem volt, s
közben a másikra gondolt? Vagy mégis mit gondoljak most, mi ez az egész?
Én jó voltam hozzá, szerettem. Eddig én voltam a legkomolyabb kapcsolata,
mivel az el?ttem lev?ben nem csak ? csalta meg a lányt, mert a lány is
?t. Most három hétig vakáción vagyok, és már két napja borzalmasan
érzem magam, pedig azt hittem, hogy kezdek jobban lenni, iskola id?ben
hétköznaponként nem vagyok itthon, csak hétvégén, és csak akkor kell
lássam ?ket, de most szinte mindennap. Most teljesen más dolgokkal kellene
foglalkozzak, tizenkettedikes vagyok, tanulás, érettségi, de egyszer?en
minden gondolatomat leköti. Úgy érzem bárhogy is feldühít, néha amit
látok, az érzéseim mit sem változtak és még mindig szeretem, nagyon
hiányzik.
Nagyon örülnék, ha valahogy tudna segíteni…
El?re is köszönöm a válaszát, és a türelmet, amivel végigolvassa egy
fiatal nagy “tragédiáját”.
