Nem akar pszichológushoz fordulni, mondván, ? nem bolond

Kedves Réka! Szeretnék segítséget kérni azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet rávenni arra valakit, hogy neki  segítségre lenne szüksége. Egy ismer?söm gyermeke leukémiában szenved, a transzplantáció is megtörtént decemberben. Mikor megtudtam, hogy a 23 éves gyerekkel ez történt, felajánlottam a segítségemet, amiben csak tudok, segítek. A beteg gyerek egyre több segítséget kért, mint hogy vigyem be a kórházba, adagoljam ki a gyógyszereit, segítsek takarítani, stb, stb, amit örömmel tettem, ha ezzel segíthetek a gyógyulásban. Egyre többször fordultam meg náluk emiatt és most ott tartok, hogy nem tudom, hogyan kezeljem a náluk kialakult problémákat. A szül?k és a gyermek között olyan helyzet van, amir?l úgy gondolom, hogy pszichológus segítségére lenne szükségük. A szül?kkel beszéltem err?l és ?k is azt látnák helyesnek, ha mindhárman szakember segítségét kérnék, de a gyermek hallani sem akar err?l a megoldásról, mert mondván, ? nem bolond és nyomatékosan elutasítja azt. Szeretném kérdezni, hogyan lehetne ezt úgy megbeszélni vele, hogy belássa, el kéne fogadnia egy szakember segítségét?

Kedves Hölgyem!

Az Ön által leírt történet valószín?leg épp olyan szövevényes, mint maga a valóság. Ami a legfontosabb, nem derül ki a levélb?l, hogy Ön ki ebben a történetben. Ön ismer?sként jár segíteni, takarítani, gyógyszert adagolni egy 23 éves feln?tthöz, aki közben a szüleivel lakik? A szül?k ezt hogy fogadják? A fiatal (nem gyerek!) mit vár Önt?l? Ön szerint hol van ennek a folyamatnak a vége, meddig és miben kell segíteni? Tudom, Ön nem ezt kérdezte, mégis fontosnak tartom, hogy ezt a szálat, az Ön történetét se hagyjuk ki a problémából. Hiszen el?fordul, hogy miközben segítünk, a legjobb szándékkal is olyan folyamat részesei leszünk, ami már nehezen tartható kézben.

A fenti gondolatmenet mellett a konkrét kérdésre a következ?t tapasztalom. Amikor valaki elutasítja a pszichológusi segítséget, nem sok esély van arra, hogy rávegyék a szakemberrel történ? találkozásra. Érdemes azt hangsúlyozni, hogy milyen nehézségeket lát Ön vagy a család a fiatal életében, és ebben segítséget jelenthet egy küls? segít?. Illetve jelen esetben javasolt a családterápia, ahol a szül?k elkötelez?dése a terápia mellett azt is jelenti, hogy a fiatalnak is jelen kell lennie. Így lehet arról az oldalról közelíteni, hogy a fiatal jelenléte a szül?k számára fontos segítség lenne. De hangsúlyozom, akarata ellenére senkin nem lehet változtatni.

Üdvözlettel,

Kovács Réka