Nem bírom a stresszhelyzeteket

20 éves vagyok, 3 éve kiderült, hogy pánikbeteg vagyok. Nagyon nehezen kezelem a stresszhelyzeteket. Nyilván mindenkinek vannak gondjai, de úgy érzem, hogy az én családomat sokkal több gond éri. Nagymamám elvesztése, keresztapám lebčnulása, édesanyám életment? m?téte.. stb stb. Azt hiszem, ez az oka, hogy folyton arra gondolok, mi lesz, ha a családtagjaim meghalnak. F?ként anyukámra gondolok egyb?l, majd a testvéreimre és így tovább. Nagyon gyakran nekem is halálfélelmem van. Ha valakinek van valamilyen tanácsa, én szívesen fogadom, mert félek, meg?rülök...

Kedves Kérdez?!

Egyszerre nagyon sok veszteség érte, 20 éves korára hirtelen fel kellett n?nie, szembekerült azzal, hogy a gyerekkornak vége. Akik eddig a támaszai voltak, most maguk is segítségre szorulnak. Ijeszt? a sok új szerep, felel?sség, ami magára zúdult. Az, hogy pánikbetegséget diagnosztizáltak Önnél, még nem jelent felmentést a feladatok alól, inkább csak tünet, hogy nehéz elviselni ezt a helyzetet. A tünetek is olyanok, mintha hatalmas terhet viselnénk, szinte összenyom, alig tudunk lélegezni. Fordulhat orvoshoz, és kérhet kezelést, a gyógyszerek azonban a sok problémát nem oldják meg, bár enyhíthetik a tüneteket. Érdemes keresnie egy olyan rokont vagy ismer?st, aki meghallgatja a félelmeit, akivel megoszthatja a gondjait. A pánikbetegeknek sok csoportos foglalkozás is létezik, bár nem minden településen van ilyen. Lehetséges, hogy online csoportot is találhat. Az ilyen csoport el?nye, hogy a tagok hasonló problémákra keresnek megoldást, és tapasztalataikkal egymást segítik.

Természetes, hogy feler?södtek a halállal kapcsolatos félelmei, hiszen még nem feln?tt teljesen, és talán a testvérei is fiatalok még. Mi lesz, ha édesanyja meghal? Lehet, hogy Önnek kell felnevelni a testvéreit? Listázhatja a feladatait, és megnézheti, hogy van-e közöttük olyan, amit megoszthat valakivel (pl. a testvéreivel). Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata