Nem értem magamat - óráról órára változnak az érzelmeim

Nem értem magamat. 2 évvel ezel?tt találtam egy nagyszer? párt. Hasonló az értékrendünk, a jöv?képünk, rengeteg szeretetet, tör?dést ad nekem, küls?re is teljesen az ideálom, és általában nagyon jól érzem magam vele. Nagyon értékes embernek tartom. Hamarosan esedékes az összeköltözés külföldön - ?  lengyel, távkapcsolatban vagyunk de 2 hetente tudunk találkozni 4-5 napra. Tehát ezzel a kiköltözéssel együttjár számomra, hogy feladom a jelenlegi életemet. A problémám az, hogy állandóan - komolyan, akár óráról órára - változnak az érzelmeim. Néha azt
érzem, hogy imádom ?t, t?le szeretnék gyerekeket, néha pedig azt, hogy inkább egyedül szeretnék lenni. Rengetegszer idegesít egy-egy tulajdonsága, olyanok, amik nem igazán megváltoztathatóak, tehát nekem kell elfogadóbbnak lennem, de ez nagyon nehéz. Nyilván a nem anyanyelvünkön történ? kommunikáció is sok félreértéshez, súrlódáshoz vehet. Hamar ideges leszek emiatt. Nem tudom, hogy miért a hibáit látom er?sebben (ez amúgy az elejét?l kezdve így van, nem volt meg nálam az a rózsaszín köd), illetve hogy miért vagyok állandóan bizonytalan. Talán illúzióim vannak a szerelemr?l, és az nem minden esetben mindent elsöpr? érzés? Voltak már komoly kapcsolataim, ott is sokszor bizonytalankodtam. Vagy a kiköltözést?l tartok? Annak
mindenképpen szeretnék esélyt adni, örökké bánnám, ha nem próbálnám meg. Tisztában vagyok vele, hogy senki sem tökéletes, mindenkiben van olyan olyan tulajdonság, ami nem tetszik. Azt gondoltam, hogy ha ebben a korban találok valakit (31 éves n? vagyok), akivel tényleg nagyon jó minden, értékel és szeret, akkor biztos leszek az érzelmeimben... Nagyon köszönöm a segítséget!

Kedves Hanna!

Az összeköltözés minden kapcsolatban komoly próba, f?leg akkor, ha úgy döntünk, hogy felégetünk magunk mögött minden hidat. Egyszerre sok dolog változik, pl.:

egyedül élés – párkapcsolat

saját lakás – a másik lakása

munka – új munka, vagy munkanélküliség

saját kultúra – egy másik kultúra

saját kapcsolatok – a másik ember kapcsolatai

életünk az anyanyelvünkön zajlik – életünk idegen, és/vagy egy közvetít? nyelven zajlik.

Az összeköltözés akkor is nehéz, ha minden egyéb változatlan marad, csak a lakhelyünk és az együttlét formája változik. Ilyenkor segíthet a kétségek feldolgozásában a „próba együttélés”, összeköltözés úgy, hogy megtartjuk a visszautat, ha mégsem sikerülne. Háttérként ott a családunk, munkahelyünk, barátaink, esetleg a korábbi lakhelyünk.

Ha külföldre költözünk, akkor legjobban az „emberi környezetünk” hiányozhat: család, barátok, munkatársak, szomszédok, a nyelv, a napi szeretet-kifejezések, támogatás, meger?sítés. Ha lesz is munkánk, el kell érnünk az elfogadást, bizonyítanunk kell a támogatásért, meger?sítésért. Nagy kihívás, melynek akkor tudunk eleget tenni, ha van valami pozitív dolog, amiért megéri ezt a sok nehézséget végigcsinálni. Ha ott van az érzés, mely vonz a párunkhoz, ha t?le megkaphatjuk mindazt az érzelmi támogatást, amire szükségünk van. Minden párkapcsolatban lehetnek nehézségek, olyan tulajdonságok, dolgok, amiket nem szeretünk, vagy nehezen szokjuk meg, de megéri elfogadni azért, mert jó együtt lenni. Ha már az összeköltözés el?tt is vannak olyan dolgok, amikkel nehezen tud megbirkózni, akkor érdemes meggondolni ezeknek a súlyát.

A kommunikáció az egyik legfontosabb tényez?je a párkapcsolatoknak, ha ez akadályozott, nehezített, akkor még fontosabb a közös nyelv ismeretének fejlesztése, a metakommunikációs jelek elemzése. Utóbbiban is lehetnek kulturális különbségek, melyek félreértésekre adhatnak okot. Ugyanakkor az élet kihívások sorozata, kalandok, élmények kellenek ahhoz, hogy rugalmasak, fiatalok maradjunk. Bátran belevághat egy ilyen kalandba, ha közben meg tudja ?rizni önazonosságát, saját értékeit, céljait.

üdvözlettel

bárdos kata