Kisfiam 17 hónapos, s egy hónapja nem eszi meg a főtt ételt. meg sem hajlandó kóstolni, elfordítja a fejét. Korábban jó evő volt, a borsón kívül mindent megevett. Akkor sem eszi meg a főttet, ha éhes. Ugyanis próbáltam azt, hogy nem kínálok neki mást, s később újra próbálkozom a főttel, de nem eszi meg. Pedig éhes, hiszen utána a hideget (kenyér, sajt, felvágott) szépen eszi. Gyerekorvosunk, védőnőnk szerint hagyjam rá, hiszen szépen fejlődik, jó súlyban van. Ön mit tanácsol? Köszönettel: Ágnes

Kedves Ágnes!

Nem mindig lehet tudni, hogy egy gyermek miért kezd el másképpen reagálni helyzetekre (lehetett egy olyan új íz, ami erős nyomot hagyott benne, és ezért visszariad mindentől, vagy lehetett valami kicsit forró, ezért ódzkodik). Az viszont biztos, hogy minden gyermek ösztönösen szeret hatni a környezetére, és azokat a viselkedéseket fogja gyakrabban ismételni, amivel nagyobb hatást ér el az anyukájánál. Ezért adok igazat jelen esetben a védőnőnek: szerintem is az a legjobb, ha természetesen kezeli az evési szituációkat, és egyelőre azt adja neki, amit megeszik. Ha ebben van zöldség, gyümölcs, fehérje is, akkor nem hiszem, hogy bármi károsodás érné a fejlődését. Gondoljon csak bele, mennyien érvelnek azzal, hogy a nyers gyümölcsökben, zöldségekben mennyivel több vitamin van. De ha cselez, és megfőzött, de kihűtött borsószemeket ad neki csipegetésre vagy répakarikákat, akkor is ugyanazt a hatást éri el. Leginkább azonban azt gondolom, hogyha azt látja a kisfia, hogy maguk jóízűen közösen esznek együtt az asztalnál, és nem vele foglalkoznak, akkor előbb-utóbb kíváncsi lesz arra, hogy mit esznek, és ő is kérni fog.

Próbálja meg elengedni a feszültségét, és reményeim szerint változni fog a helyzet!

Üdvözlettel: Majoros Andrea