Tisztelt Andrea!
Három gyermek édesanyja vagyok. Másodszülött kisfiam 3 hete kezdte az óvodát, ugyanabba a csoportba jár, ahova a n?vére. Ismer?s volt már neki az ovi, az óvón?k, mindennap szívesen kísérte a tesóját. Nagyon önálló gyermek, másfél éves korától egyedül eszik, két és fél éves korától pedig egyedül öltözködik és úgy általában mindent szeret egyedül csinálni. A mozgásfejl?dése csecsem?korától normális mederben zajlott, mindent idejében csinált, de pl. már 2,5 éves korában megtanult (segédkerekes) kétkerek? biciklit hajtani és ennyi id?sen egyedül is kirakta a 100 darabos puzzle-t. Azt is tudjuk róla, hogy elég távolságtartó, szereti felmérni az embereket, de ett?l függetlenül közvetlen és érdekl?d?, tehát a távolságtartása inkább azt jelenti, hogy nem adja könnyen a szeretetét ismeretleneknek. Mi ezt a férjemmel nem tekintjük negatívumnak, mert egyébként nagyon bújós, szívesen van ölben, szereti és igényli is, ha dögönyözzük, puszilgatjuk és simogatjuk. Október vége felé kezd?dött nála egy dacos korszak, ahol az én akarom, majd én egyedül, kijelentések egyre gyakoribbá váltak és mellé néha hiszti (inkább könny nélküli sírás) is párosult. Az addig nyugodt gyerekb?l kitört az ego. Ezt nekünk is meg kellett tanulni kezelni, ki kellett kísérletezni, hogy mi az, ami használ nála és mi az, ami nem. Általában nem veszünk róla tudomást és elkezdünk egy teljesen más dologgal foglalkozni, vagy elmagyarázzuk neki, hogy ezt most miért is ne csinálja, de az is lehet, hogy keményebben, határozott hangon, a szemébe nézve kell rászólni. Így aztán belátja, hogy nem megy semmire és pár perc után, mint akinél elvágták, abbahagyja és vége. Az óvón?k azonban nem találják meg vele a közös hangot, és 3 hét után senkinek sem fogad szót, alvás közben az ágyon dobálja magát, forgolódik, ugrál. Ha segítenének neki, ellöki a kezüket, az ágyon fekve rugdalja ?ket. Velünk ilyet sosem csinál. Gyakran fogdossa a kukiját (itthon csak elvétve), szerintem ez valamiféle frusztrációra utalhat. Olyan dolgokat mesélnek róla, amiket elképzelni ugyan el tudok képzelni, de ezeket itthon sosem csinálja. ? itthon egy kezelhet? gyerek! Egy szeretetreméltó kisfiú, akivel ugyan határozottan és következetesen kell bánni, de ett?l még kezelhet?! Nem tudom, mitév? legyek. Nagyon szeretnék neki segíteni, de nem tudom hogyan.
Válaszát és tanácsát el?re is köszönöm!
Ági
