Nem hajlandó szakemberhez fordulni

Tisztelettel érdekl?döm, hogy létezik-e olyan lelki vagy elméhez kapcsolódó betegség, hogy egy feln?tt ember rendszerint, id?szakosan elveszíti a realitásérzékét? Ha almáról beszélünk, a következ? órában már körtére emlékszik, ha valaki kérd?en néz, azt ideges rángatózásnak észleli, ha beszélgetésbe elegyedik, közben telefonhívást kezdeményez mással, és közli, hogy a hívás már a beszélgetés el?tt elindult, stb, stb... Ha a valóságot közöljük, akár kedvesen, megért?en is, támadásnak érzékeli, ingerült lesz, sért?en viselkedik vagy néma önsajnálatba merül, duzzog... Mit lehet tenni, ha nem hajlandó szakemberhez fordulni, mert meg van gy?z?dve, hogy a környezete állítja be "bolondnak". Pedig tényleg sok tapintat és türelem, de sok kérdés és kényszer? vita is kíséri...

Kedves Kérdez?!

Igen, vannak olyan kórképek, amik magukban foglalnak az Ön által leírt tünetekhez hasonlóakat. Jó lenne tudni, hogy hány éves az illet?, mert az esetleg támpont lenne az egyes kórképek szempontjából. Ett?l függetlenül az biztos, hogy a fent leírt tünetek igen súlyos állapotot jeleznek, így els? körben pszichiátert vagy neurológust érdemes felkeresni. Elképzelhet?, hogy mindkét szakemberre szükség lesz az állapot stabilizálása érdekében.
Valóban, az egyik legnehezebb kérdést érint? helyzetet vázolt: bizonyos esetekben a tünethordozó nem bírható együttm?ködésre. Ilyenkor érdemes nem az Önök által észlelt tüneteket hangsúlyozni, hanem arról az oldalról közelíteni, hogy mostanában gyakran látják feszültnek, aggódnak érte, hogy ennyit idegeskedik. Ilyen esetben bármilyen eszköz bevethet?, hogy megfelel? segítséget kapjon az illet?, érdemes lehet többféle stratégiát kipróbálni. A tapasztalat azonban az, hogy a tünetekkel való szembesítés inkább ellenállást vált ki. Az empátiára, az illet? rossz érzéseire való hivatkozás több eredménnyel szokott járni.

Sok sikert kívánok,

Kovács Réka