Nem jó, ha sok témát kerülni kell

A párommal pár hónap híján 17 éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk ez id? alatt rengeteg hullámvölgyet megélt, rengetegszer kerültünk a szakítás szélére. Van egy 14 éves gyermekünk. Sokat veszekszünk. Két f? veszekedési témánk: a háztartás a n? dolga, azért n?. A kapcsolatunkban ? a f?nök, nincs olyan, hogy egyenrangú a két fél. Ehhez mostanában hozzájön az is, hogy gy?lölköd? lett. Gy?löli a zsidókat, cigányokat, melegeket, nem fideszeseket. A saját anyját is hazaárulónak tartja, mert nem fideszes. Folyton üvölt vele emiatt. Szerintem ez nem intelligens, normális emberhez méltó viselkedés, kommunikáció. Az agresszió agressziót, a vita vitát, az er?szak er?szakot szül. Ezt azonban hiába mondom neki, nem hat rá. Szerinte ez egy háború, s neki joga van ítéletet mondani ezen emberek felett. Én nem vagyok hajlandó "betársulni" ebbe a másként gondolkodók eltiprásába való viselkedésébe. Összeköt a gyerekünk, az anyagiak (hiánya) és még szeretem. Mit lehet tenni? Én nem tudok így élni...

Kedves Tímea!

Párja viselkedése nem egyedülálló, és sajnos egyre gyakoribb. Az utóbbi 20-25 évben sok családot szétszakított a politika, a besz?kült, egyoldalú véleményalkotás. Ezt a fajta viselkedést bátorítja maga a mindenkori politika is. Valószín?leg nem véletlen, hogy kib?l lesz elvakultan gy?lölköd?, másokat megítél? ember. Vannak, akik azzal lesznek úrrá saját kishit?ségükön, önbizalomhiányukon, hogy egy hangos és er?s többséghez csatlakoznak, lehet?leg olyanokhoz, akik a hatalomhoz közel állnak. Ett?l fontosabbnak, er?sebbnek, biztosabbnak érzik magukat. Nemegyszer olyanok térnek erre az útra, akik maguk is valamilyen kisebbséghez tartoznak, akiket kizártak valamib?l, bántalmaztak, csúfoltak.

Sokféle nézet megfér egy országban, akár egy családban is, ha nem gondoljuk azt, hogy a mienk az egyedüli igazság. Ha elfogadjuk, hogy másnak lehet más véleménye, akkor akár még vitatkozni is lehet. Szinte mindenkinek vannak el?ítéletei, de kérdés, hogy ez elindít-e valamilyen támadó viselkedést a megítélt csoporttal szemben. Párja már ott art, hogy nincs benne elfogadás mások véleményével szemben, er?szakosan „térít”. Sajnos nem nagyon van visszaút, nem nagyon várható, hogy párja ismét elfogadó, megért?, másokat is elfogadó ember lesz. Nem valószín?, hogy belátja, valami baj van vele, hiszen hasonlóan gondolkodó barátaitól folyamatosan kap meger?sítést, bátorítást mások lebecsüléséhez, megítéléséhez.

A szerelem, szeretet segíthet abban, hogy valameddig kibírja ezt a helyzetet, megpróbáljon hatást gyakorolni párjára. Fontos, hogy meg?rizze saját véleményét, és ne engedje, hogy elsodorja a gy?lölet. Ideig-óráig segíthet egy megállapodás, mely kizárja életükb?l a politikát és az ehhez kapcsolódó véleménynyilvánítást. Hosszú távon nem megoldás, ha sok olyan téma van egy kapcsolatban, amit kerülni kell.

üdvözlettel

bárdos kata