Nem és nem végzi el!

Kedves Kinga! A kérdésem egyszer?: hogyan vegyem rá a 11 éves fiamat, hogy pár általam kért feladatot elvégezzen? A tények: a fiam jó esz?, jó lelk?, nyílt, szorgalmas, rendes fiú. Sportol, barátságos, nagyon köt?dik és szereti a háziállatainkat. Egyedi gondolkodású (a korosztálya felett álló gondolkodás). Egyedül nevelem, testvér nincs. Támogató, optimista, vidám anyuka vagyok, aki bátorít, a pozitív részeket emelem ki, még ha problémás is egy helyzet. Er?s, határozott, kitartó, "nem feladó" típus, korrekt egyéniség vagyok, aki sok szeretettel neveli. Jó pár hónapja megkértem, hogy pár dolgot rendszeresen végezzen el mindennap, ezzel segítve a kett?nk otthoni tevékenységét. 1. kutyának friss víz adása, vizestáljának tisztítása (minden hétköznap, amikor hazaérünk, hétvége szükség szerint, akár délel?tt is) 2. macskának enni adni esténként 3. macskaalomból a k?re kihullott kövecskék felseprése (minden hétköznap, amikor hazaérünk, hétvégén délel?tt takarítással együtt) 4. A héten pár alkalommal legalább 1-1 tányér és pohár (amit használt) elmosása. 5. minden hétköznap reggel 7.15-re felöltözve (kabát és cip? is), összepakolva, útra készen legyen. Leginkább nem végzi el! Kértem szépen, csúnyán, kiakadtam, cirkuszoltam, leültem vele megbeszélni, elmondtam, milyen nagy segítség ez és csak pár perc stb. Azt is elmondtam, nem akarom mindennap figyelmeztetni, ez az ? dolga, neki kell számon tartani. Vezettünk az el?szobaszekrényen táblázatot, amelyen x-szel jelölte mindennap, mind az 5 feladatnál, hogy elvégezte (egy darabig m?ködött, 4-5 napig), rendszeresen megdicsérem és megköszönöm, ha elvégzi ezeket a feladatokat, megdicsérem, ha nem kell kabátban toporognom a bejárati ajtóban, mert már rég elmúlt 1/4 8 és még mindig nem indulunk. Szankcionáltam (pl. nem kap zsebpénzt a hónapban a mulasztásnál, megjegyzem, már fél évre el?re járunk, vagyis legközelebb augusztusban lesz zsebpénz). Soha nem kértem többet, vagy mást! Nem és nem végzi el! Azt viszont tudom, hogy nem engedek bel?le! De "meg?rülök"! Mit tegyek? Mi lesz kés?bb, ha nagyobb lesz, ha kamasz, ha többet kell segítenie? Azzal is szembesítettem, hogy mindenben segítem, mindenre találunk megoldást, ami ?t érint, mindent megteszek, amit megígérek, és, hogy soha nem hagyom cserben, ? számíthat rám. De ?? Arra a kérdésemre, hogy miért nem végzi el ezeket a pár percet igényl? feladatokat, nem kapok választ. Talán mégsem olyan egyszer? a kérdésem... Válaszát, tanácsát el?re is köszönöm!

Kedves Amy!

Lehet, hogy én tudom a választ a kérdésére, melyre fia nem szokott felelni: gyanítom, hogy fia azért nem végzi el a fenti feladatokat, mert nem tudja elvégezni azokat. Mármint hogy életkorilag nem feltétlen alkalmas még az ilyen típusú tevékenységek rendszeres, önindított m?ködtetésére. Tapasztalatom szerint a gyerekek nagyon jól tudják kampányszer?en mozgósítani az energiáikat – különösen egy számukra is vágyott cél érdekében (pl. jutalom, szül?i elmismerés, stb.), illetve a már automatizált cselekvések lefuttatása sem okoz különösebb problémát. A kett? közötti tartomány azonban hosszas tanulási folyamat során alakul ki.

A monoton, kötelez? jelleg? tevékenységek legf?bb gyakorlóterepe az iskola. Fia feltételezésem szerint a fels? tagozat elején járhat, ami önmagában is sok terhet ró az önálló munkavégzésre. A rendszeresség nem kifejezetten az ilyen korú gyerekek erénye, érdemes lenne a fokozatosságot szem el?tt tartani. Én személy szerint a gyerek saját dolgainak intézését érzem reálisnak, a kutya-macska menedzselése tapasztalatom szerint túlmutat egy ekkora gyerek kapacitásán.

Ha mégis meg akarja tartani a fenti ötös listát, nem a szankcionálás fel?l közelíteném meg az ösztönzést, hanem zsetonmódszerrel (mindennapos visszajelzés; gy?jthet? napi zsetonok, melyek hosszabb távon értelmesebb/értékesebb célra válthatók be) építeném fel a motivációs rendszert.

Üdvözlettel – Kiss Kinga