Nem tudok elszakadni édesanyámtól

Nem tudom, kinek a beérkez? levelei közt fog landolni a levelem, de úgy gondoltam, teszek egy próbát, segítséget, tanácsot kérek. Konkrétan, fogalmam sem volt az elmúlt napokban, hogy milyen lelki eredet? probléma okozhatja a testi tüneteimet: szoruló torok, folyamatos merevség az állkapcsomban, idegesség, étvágytalanság, önértékelési problémák, érdektelenség... Aztán hazajöttem édesanyámhoz.
28 éves életvidám, magabiztos n? vagyok, f?iskolán végeztem, és hálisten biztos munkahellyel rendelkezem.  1 hónapja költöztem össze életem szerelmével, elváltam az édesanyámtól, aki születésem óta egyedül nevel, testvérem nincs. Olyanok vagyunk még két jó barátn?, mindennap felhívjuk egymást, mindenr?l el tudunk beszélgetni, nagyon jó a kapcsolatunk. Sokszor szembe jut, mi lenne, ha nem volna... Az utóbbi id?ben egyre többet, és ma hirtelen bevillant, talán emiatt vagyok ennyire rosszul lelkiekben, még ha nem is akarom bevallani senkinek. Párom hetente többször van úton - munkájából kifolyólag -, és keveset van itthon. Ilyenkor hazajövök édesanyámhoz, hogy egyik?nk se legyen egyedül. De az új,  közös háztartásunkat szívesen vezetem, igazából erre vártam egész életemben: ne kelljen veszekednem Anyuval, mit hogyan csinálok a konyhában (ugyanis mindketten imádunk f?zni, de külön-külön!) Nagyon szeretem az önállóságot, mégis néha lelkiismeret-furdalásom van, hogy édesanyámat itthagytam. Azon gondolkozom, fel kellene keresnem egy szakorvost, hogy ezt az elszakadást valamilyen szinten kezelni tudjam, de nem hiszek a gyógyszerekben. Nos, hirtelen ennyi jutott eszembe, amit el akartam mondani, ha esetleg még információra lenne szüksége, szívesen írok!
Csak egy kérdésem lenne: Létezik erre kezelés? Köszönöm a válaszát!

Kedves B!

Gyakran le szoktam írni, hogy egy összetett lelki jelenséget (különösen abban az esetben, ha fizikai tünetek is megjelennek) nagyon nehéz, olykor szinte lehetetlen feltárni és megérteni néhány sor alapján. Ahogy az Ön levelében is olvasható, érzelmi és testi problémák egyaránt jelen vannak – egyik a másikból következhet. Tekintettel arra, hogy egy korszak lezárult az életében, és egy másik el?szobájában áll, érthet?, ha olykor bizonytalanság, szorongás keríti hatalmába. Ez új helyzetekben, f?leg olyankor, amikor els?sorban magunkra számíthatunk és szeretnénk másoknak megfelelni, gyakran el?fordul. Id?vel természetesen oldódik, elmúlik. Mindaddig, amíg a testi és lelki tünetek nem súlyosbodnak, gyarapodnak, állandósulnak, vagy bénítóan befolyásolják a mindennapi tevékenységeinket, nincs ok aggodalomra.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem olyan tünetekr?l van szó, amelyek gyógyszerrel orvosolhatók. Ha úgy érzi, szeretne segítséget kérni, els? lépésben érdemes pszichológushoz fordulni. A http://www.mipszi.hu/pszichologuskereso oldalon számos kiváló szakember közül választhatja ki az Önnek szimpatikusat.

Üdvözlettel:
Herceg Attila