Az óvodát szereti, csak ne kelljen benn aludnia

Kislányom szeptemberben kezdte az óvodát, októberben megpróbálkoztunk az ott alvással, ami nem sikerült, mert sokat sírt utánam. Akkor az óvón? megkért, ha tudom, hozzam el ?t ebéd után még pár hétig, egészen novemberig el is hoztam. Újra megpróbáltuk az ott alvást, de a lányom sokat sírt még mindig, nem aludt, itthon is elkezdett többet hisztizni, hogy nem szeret az óvodában aludni, mert hiányzom neki. Aztán azt vettem észre hogy úgy játszik itthon a babáival, hogy "ha nem fejezed be, kiraklak a hidegbe". Kérdeztem, hogy az oviban is így beszélnek-e vele az óvón?k, de azt mondta, nem (hozzáteszem, t?lünk ilyet nem hallhatott).
El?z? héten már péntek délután elkezdte a  sírást, hogy ? hétf?n nem szeretne benn aludni, mert az egyik óvónéni azt mondja neki, ha sír utánam, hogy kiteszi a hidegbe és ? fél t?le. Ezek után beszéltem az óvón?vel, aki ezt letagadta, és azt mondta, a gyerek miattam nem szokik be, mert én nem tudom ?t elengedni és nem tud leválni rólam, mert érzi a szorongásomat. Délel?tt jól érzi magát benn, vannak barátai, az óvodát szereti, csak ne kelljen benn aludnia. Hogy tehetném könnyebbé a bennalvást neki?

Kedves Anyuka!

Nincs könny? helyzetben így, hogy az óvón?kkel nem teljesen lehet együttm?ködni. Kett?s a kommunikációjuk: azt javasolják, hogy maradjon otthon délutánra, de közben Önre tolják a felel?sséget. A megoldás az lenne ideális esetben, ha olyan biztonságérzete alakulna ki a gyermeknek, amit egyszerre támogat otthonról, és szól arról, hogy Ön nélkül is emlékezteti valami arra, hogy szeretve van, és majd újra találkoznak (varázslatos tárgyak, amik megnyugtatják, emlékeztetik), de közben bent, az óvodában is megéli, hogy nincs egyedül, és kifejezheti rossz érzését, mert megnyugtatják, megvédik, gyengédek vele. Ez utóbbi nem hiszem, hogy megvalósul, ha a félelemkeltés, ijesztgetés és fenyegetés - nem hatékony, ellenben károkat okozó - módszerét használják. Persze ilyet bevallani nem fog, így a megoldásban sem m?ködik a kérd?re vonás. Valahogy kislánya biztonságérzetét kell feler?síteni. Egy olyannal lehet próbálkozni, ha az óvón?ket valamennyire be lehet vonni, hogy megjelent ez a félelem a kislányban, és talán nincs is valóságtartalma, nem hallott ilyet sose, de mindenképpen a megnyugtatás, a gondoskodás m?ködik ennek a leküzdésekor, amit az óvón?knek kell meglépni. Jó, ha lehet vele valami megynyugtató, számára fontos baba, állatka, rongyi, stb., de éreznie kell, hogy a körülötte lev? “nagy, er?s feln?ttek” megvédik. Ha ebbe nem bevonhatók az óvón?k, akkor lehet, hogy érdemes egyel?re hanyagolni az ott alvást - persze ha erre van lehet?ség. Mert ez a félelem spontán is enyhül, ahogy id?södik, most viszont plusz félelmek rakódnak mellé.

Üdvözlettel

Standovár Sára