Óvón?cserék másfél éven át

Kisfiam áprilisban lesz 6 éves. A beszoktatás  kissé nehezen ment, nehéz volt elszakadni a szül?kt?l, de aztán minden megoldódott, és megszeretteaz ovit! Pár hónap után a kedvenc óvónénink elment az oviból, ami eléggé megviselt gyereket, feln?ttet egyaránt. Aztán elment a másik óvónéni is, és jöttek az újak, akiket sajnos nem ismertünk, és ami a legrosszabb, nem is volt rá lehet?ségünk, mert valami okból kifolyólag ?k is távoztak, és ez így ment másfél évenkeresztül. Van egy óvónéni, aki szintén új, ? az altatós óvónéni, akit határozottan nem szeret... Közben otthon észrevettük, hogy máshogyan viselkedik, szófogadatlan lett, feleselt, verekedett stb. Most ott tartunk, hogy mindennap sír az oviban (hiányzik anya címen), sokat fájlalja a hasát. Gondolkodunk, hogy elvisszük szakemberhez, ahol esetleg többet megtudhatnánk arról, hogy mi zajlik a kis fejében, lelkében! Tehetetlennek érezzük magunkat, nagyon szeretnénk, ha miel?bb rendbe jönnének a dolgok, hiszen ?sszel iskolába szeretnénk menni, és ígynehéz lenne...Kérem, írja le a véleményét, hogy mit gondol, mivel tudnánk ?t segíteni abban, hogy újra a régi vidám, oviba járni szeret?, boldogkisfiú legyen!

Kedves Anyudu!

Még olvasni is szomorúsággal tölt el, hogy egy óvodában ilyen történik. Ekkora korban is az állandóság olyan biztonságot ad, ami a fejl?dés egyik alapja. Gondoljunk csak bele, még feln?ttként is mennyire megterhel?, ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol gyakran változnak a kollégák, a f?nök. Egy ekkora gyereknek nagyon kiszámíthatatlanná teszi az óvodai létet, ha ilyen gyakran cserél?dnek az óvón?k. Emellett nem tudjuk, hogy miért nem szereti fia az altatós óvónénit. Ez a bizonytalanság, illetve számos ismeretlen tényez? (mit csinál, vagy mit nem a nem szeretett óvón?) okozhat frusztrációt a gyermekben, ami a fent leírt tünetekben nyilvánul meg. Ha jól számolom, idén ?sszel várható az iskolakezdés, így nem javaslom, hogy másik, személyi hátterében stabilabb helyre vigyék a kisfiút. Viszont a mostani óvodával érdemes beszélni, megosztva velük a problémákat. Megkérdezni ?ket, hogy ?k hogy látják a fiút, és hogyan tudnák ?t segíteni abban, hogy jobban érezze magát.

Ha a problémák keletkezésének helyén nem tudnak megoldást találni, akkor lehet érdemes szakembert felkeresni, hogy segítse a fiukat ebben a nagyon megterhel? közegben magára találni. Emellett hangsúlyozom, teljesen érthet?, hogy a fiának megváltozott az óvodához való viszonya, és nem az a cél, hogy egy ilyen helyzetet szeressen, hanem, hogy a közösséghez való viszonyára kevéssé legyen hatással.

Üdvözlettel,

Kovács Réka