Párom a fehérnem?met akarja hordani

Tisztelt Szakért?! Egy elég fura kérdéssel fordulok önhöz, remélem, tud segíteni. 24 éves lány vagyok, a párommal 3 éve élünk együtt. A szex terén kiegyensúlyozottnak tartom a kapcsolatunkat, viszont az utóbbi hónapban nem közeledett felém, egyáltalán. S?t, sokszor volt ellenséges és frusztrált. Tegnap viszont egy csapásra megváltozott. Kedves lett, stb. Annyira megörültem, hogy rögtön rávetettem magam. Tiltakozott, de azt hittem, csak játszik. Ekkor láttam meg, hogy az egyik bugyim van rajta. Mit mondjak, nagyon meglep?dtem. Csak pár órára rá tudtunk elkezdeni beszélgetni err?l. Elmondta, hogy gyerekkora óta szeretni a n?i fehérnem?ket. Nagyon szégyellte magát, és mint utólag kiderült, azért volt velem olyan távolságtartó és undok az elmúlt hónapban, mert próbálta legy?rni a vágyát e téren. Tudja, hogy ez nem normális dolog. Kérdeztem, hogy mégis miért, mit érez? Azt mondta, hogy azért, mert így napközben úgy érzi, vele vagyok, hogy egy részem van vele (igazából nem értem). És, hogy ezért sem vett magának, mert neki az enyém kellett. Azt is megkérdeztem, hogy vonzódik-e hozzám, és határozott igen volt a válasza, meg bizonygatta, hogy nem meleg. Mondtam neki, hogy id?vel, mivel szeretem - és ha látom, hogy neki tényleg csak ennyit jelent, akkor megpróbálom elfogadni a dolgot, és „megengedem” neki, csak várjon, mert ez nekem irtó fura. És nem értettem, de elutasította, hogy majd ? leszokik err?l. Azt szeretném kérdezni, hogy Ön mit gondol err?l? Meleg lenne a párom, vagy csak elindult olyan ösvényen? Mit tegyek? Segítsek neki leszokni, vagy legyek partner benne? Mivel ilyen hevesen tiltakozott, gondoltam, hogy meglepem estére egy n?i szatén hálóinggel, amiben alhat, ha úgy gondolja. Láttam, mennyire ?rl?dött a legutóbb, és az nekem sem jó. Úgy gondoltam, ennyit megtehetnék. De azt sem szeretném, ha most már mindennap ez lenne, elvégre mégiscsak egy férfi. Felajánlottam neki, hogy hetente egy-egy napon, mikor úgy érzem, hogy a legkevésbé zavar, akkor adok neki fehérnem?t aznapra. Igazából tapogatózom, és nem tudom, ilyenkor mi a helyes. Kicsit össze vagyok zavarodva. Engedjem neki, vagy inkább segítsek neki leszokni err?l, ha le lehet? Kérem, segítsen! Köszönöm a türelmét! Tisztelettel: Enik?!

Kedves Enik?!

El?ször is tisztázzuk az esetleges félreértéseket.

Bármilyen furcsának is t?nik, de az Ön által leírtak alapján a párja minden valószín?ség szerint nem meleg. Azokat, akik késztetést éreznek, hogy az emberek az ellenkez? nem ruhanem?it öltsék magukra, a szakirodalom transzvesztita fetisizmusnak nevezi, ez azonban nem keverend? össze a transzszexualitással.

A transzvesztita fetisiszták nem vonják kétségbe nemi hovatartozásukat, mindössze szükségét érzik annak, hogy id?nként az ellenkez? nem ruháiba öltözhessenek. Természetesen mint mindenfajta személyiségtípusnál, viselkedésnél, itt is meglehet?sen nagy spektrumon mozog a fetisizmus megjelenési formája. Egyesek tet?t?l-talpig "átöltöznek", mások megelégednek egy szolíd, mások által nem látható ruhadarabbal. A szakirodalom szerint ezt leggyakrabban azért teszik, hogy szexuális vágyaikat, aktivitásukat fenntarthassák. A kutatók a kialakulását tanulásos viselkedésnek tulajdonítják, így van esély arra, hogy ezt a "szokást" - amennyiben az adott személy is beleegyezik - megváltoztassuk.

A fetisizmus kifejezés az élettelen tárgyakhoz köt?d? intenzív szexuális késztetésekre irányul - ahogy párja is elmondása szerint azért ragaszkodik az Ön alsónem?jéhez, mert a személyével, vagy annak elképzelt jelenlétével kapcsolja össze. Éppen ezért nem biztos, hogy egy Ön által vásárolt ruhadarabbal valóban sikerül örömet okozni.

Leszokás vagy partnerség? 

Ebben közös döntést kell hozniuk. Mint korábban már leírtam, ha a párja nem adja beleegyezését, ezt el kell fogadnia - elvégre feln?tt, szuverén egyéniségr?l van szó. Ellenben ha Ön, vagy éppen a párja úgy érzi, hogy a fetisizmusa kezd problémákat okozni kettejük kapcsolatán belül vagy azon kívül, érdemes felkeresni egy szakembert. Amennyiben Ön a "furcsa szokás" megváltoztatásában is szeretne partner lenni, javasolt párterápián részt venni.

Üdvözlettel:
Herceg Attila