A párom naponta a munkatársa Facebookját nézegeti

Érdekl?dni szeretnék a párom viselkedésével kapcsolatban. 27 éves, én 29, lassan két éve vagyunk együtt, egy ideje távkapcsolatban. Boldognak mondanám a kapcsolatunkat, alapvet?en konfliktusmentes, az együtt töltött id? is min?ségi, úgy érzem, fontosak vagyunk egymásnak. Egy ideje azonban észrevettem, hogy napi szinten az egyik munkatársa Facebook-profilját nézi, naponta van, hogy több alkalommal. Kicsit rosszul esett a dolog és visszakerestem még jobban az el?zményekben, mire rájöttem, hogy kb. másfél éve tart ez a dolog, akkor is, amikor elvileg a legszebb id?szakunkat éltük a kapcsolatunkban. Párszor már finoman rákérdeztem nála, hogy mit gondol róla. Bevallotta, hogy korábban talán tetszett
neki, de most már nem érdekli, hiszen n?s, több gyerekkel. Azóta persze elvált, de a párom szerint nincs miért aggódnom. Önök szerint van? Mivel magyarázható ez a jelenség?

Kedves Uram!

Nem tudom, hogy miért nézegeti a párja a kollégája oldalát, és azt sem, hogy van-e oka aggódni. Azt viszont érzem, hogy ezzel az információval megtört a bizalma a párjával szemben. A bizalom pedig egy nagyon érzékeny dolog. Ha egyszer megsérül, nagyon nehéz visszaállítani. Talán ez a bizalomvesztés kölcsönös: Ön észrevett valamit, és utánanézett. A párja pedig megélheti, hogy nyomoz utána, keresgél a gépén, miközben ? esetleg úgy érzi, hogy semmi oka a féltékenységre. A távkapcsolat pedig amúgy sem er?síti a kapcsolatot, f?leg nem hosszú távon.
Kitalálni nem tudjuk, hogy a párja miért nézegeti más férfi profilját, de meg lehet t?le kérdezni. Tapasztalatom szerint a válasz ?szintesége nagyban függ a kérdez? hozzáállásától is. Ha úgy megyünk bele a beszélgetésbe, hogy a kapcsolat építése, meg?rzése, a másik iránti szeretet, aggódás, féltés motivál, ha azt érzi a másik, hogy felé fordulunk, és valóban kíváncsiak vagyunk, nagyobb eséllyel kapunk ?szinte választ. De ha a számonkérés, a másik megalázása, magunk alá gy?rése uralja a beszélgetést, nem valószín?, hogy olyan választ kapunk, ami meg tudna nyugtatni, hiszen ilyen hangulatból nem lehet építkezni.

Üdvözlettel,

Kovács Réka