A most 11 éves kislányom kisgyerek kora óta retteg, fél, pánikol a vihartól. Lehet, van közöm hozzá, ugyanez van nálam is, pszichiáter orvoshoz járó pánikbeteg vagyok, nekem se könnyű, de a gyermekemet pánikolva látni nagyon szomorú. A 13 éves nővérének semmi baja se a viharral, se mással, másabb típusú gyermek. A kisebbik lányom képes bezárkózni a fürdőszobába, fogja a fülét, elbújik a vihar alatt, és nemsokára nagylány. Tudna-e nekünk valami jó tanáccsal szolgálni, hogyan segíthetnék a lányomon?

Kedves Anyuka!

Kislánya valószínűleg az Ön szorongását is érzi, és saját félelmét felnagyítva éli meg. Amennyiben szélsőséges, nagyon erős a szorongása, mint az a leírásból vélhető, akkor érdemes kislányának is szakembert felkeresni. Inkább pszichológusra gondolok, aki félelmei leküzdésén tud segíteni, nem gyógyszerekkel. Gyerekeknél nagyon indokolt esetben ajánlanám csak a gyógyszert. Ennek felmérésében egy klinikai pszichológus hasznos lenne, és szükség esetén továbbirányítaná Önöket pszichiáterhez is a pszichoterápia mellett. Addig is érdemes “lelki biztonságos helyeket” keresni, amit fel tud idézni a félelmetes helyzetekben: autogén tréninggel a testi reakcióit tudná lenyugtatni, meditációs technikákkal belső képeket használhatna a nyugodt, biztomságos helyet felidézve. De ezekhez is érdemesebb együttműködni egy pszichológussal.

Üdvözlettel

Standovár Sára