Tisztelt Sarolta! Azért kerestem fel, mert problémám akadt 11 éves fiam viselkedésével. Rettentő makacs, a tanulás nem érdekli, a tanárainak nem fogad szót, tanórákon nem hajlandó dolgozni. Van olyan nevelő, aki azt állitja, hogy az óráin nagyon figyelmes és jó gyerek. De a többi az ellenkezöjét állitja. Most 5. osztályos. Első osztályos korában voltunk nevelési tanácsadóban, diszlexia vizsgálaton.  Az eredménye jó lett.  Viszont azt mondták, tik-pislogása van. És már kicsúszott az irányítás a kezünkből. Kérem, adjon tanácsot, mi lehet a baj?

Kedves Édesanya!

A levelében fiát mint makacs, érdektelen, szófogadatlan, ellenálló gyermeket, önmagát mint tehetetlen és tanácstalan szülőt mutatja be. Nagyon elszomorító kép, és ha van "baj", akkor errefelé például érdemes keresgélni. Szóval: hogyan lehetne átalakítani olyanná, amelyben bajba jutott, elakadt, segítséget kérő gyermek és odafigyelő, megértő, támogató szülő jelenik meg?

A gyermek természeténél fogva érdeklődik a világ felé, nyitott hatásaira, szomjazza a tudást, megismerni vágyik környezetét és saját magát. Dacolásával, ellenszegülésével - főleg, ha ezzel már a feltehetően erős szorongást mutató tic-zavar tünetei is együtt járnak - arról próbál kétségbeesetten jelezni, hogy valami baj van, hogy ez a természetes folyamat valamitől elakadt. Gondjával a gyermek egyedül maradt, és egyre kevésbé képes jó kimenetellel megküzdeni a nehézségekkel, megfelelő eszközöket választani a megoldáshoz. Engem nagyon érdekelne például, hogy milyen órákon, milyen nevelőknél figyelmes és jó gyerek? Feltehetően ugyanis azokban a helyzetekben olyan légkör alakul ki, amelyben ő jól érzi magát - értékesnek, szerethetőnek, valamire képesnek. Érdemes lenne tehát ezekkel a nevelőkkel is beszélgetni arról, milyennek látják a kisfiát, hogyan gondolkodnak róla.

Gyermekpszichológus bevonása is igen megfontolandó, hiszen a szakember segíthet a többféle szál összefogásával (pl. a szülők meglátásai, a gyermek megismerése és vizsgálata) kideríteni, milyen jellegű a gond, és hogyan lehet együtt továbblépni a megoldás felé.

Üdvözlettel

Benczné Simon Sarolta