Széls?séges hangulatingadozás

Apukámnak id?nként agresszív kitörései vannak. Ilyenkor a legapróbb neki nem tetsz? megjegyzés is ellenséggé teheti az illet?t a szemében, legyen az közeli rokon vagy barát. Hullámokban törnek rá ezek a rossz id?szakok (1-2 hónaptól akár pár évig tartanak), és kb. 3 hete megint mélypontra került (most például az új munkahelyén „szívatják”). Abszolút kiszámíthatatlan. Ilyenkor fokozott alkoholfogyasztás is társul ehhez a széls?séges hangulatingadozáshoz, ami csak még kezelhetetlenebbé teszi. Azonban józanul is teljesen torz és zavart az én- és világképe. Több váláson van túl, aminek nem érti az okát. Áldozatnak látja magát és ezt valótlan eseményekkel próbálja igazolni (megcsalták, kiforgatták a vagyonából…). A munkájában sem sikeres: mivel törvénytelen eszközökhöz is folyamodik (fizetését lopással egészíti ki vagy munkaid?ben elhagyja munkahelyét, ittasan dolgozik), ezért több állását is elvesztette. Egyre kisebb bérért kényszerül dolgozni, ami az anyagi gondok mellett önértékelési problémát is okoz neki. Úgy érzi, hogy nem ismerik el eléggé, „pedig ? jó ember”. Igazságtalannak látja helyzetét, így jogosnak tarja a lopást és egyéb „leleményes” módszereket. Sosincs megelégedve a jelennel, álmokat szövöget a kiérdemelt gazdagságról. A körülményeiért természetesen másokat okol: a volt feleségeit, a f?nökeit vagy akár más vezet?ket, diplomásokat. Panaszáradatát meghallgatom, ha ezzel segítek neki. Azonban állapota rohamosan romlik, és elképzelhet?, hogy akár a tettlegességig fajulnak az események és másokat bántalmaz (amire volt már példa). Már nemcsak otthon, hanem nyilvános helyeken is magánkívül ?rjöng és fenyeget?zik (rend?rökkel, orvosokkal, ment?sökkel… kívülálló idegenekkel). Kétségbeejt?, hogy milyen széls?séges a kedélyállapota: olykor szánalmas, sajnálatraméltó áldozatból válik nárcisztikussá; egyik pillanatban szerelmet vall, aztán életveszélyesen fenyeget. Kreált meséit pedig komolyan elhiszi. Olykor sajátmagával társalog. Én úgy gondolom, hogy kezelésre szorulna, de ? ezt nem így látja. Milyen lehet?ségek vannak ilyen helyzetben?

Kedves Kérdez?!

Leírása alapján valóban úgy t?nik, hogy édesapja komoly mentális problémákkal küzd. A túlzott szerabúzus, a fokozott alkoholfogyasztás önmagában is jelent?s személyiség- és viselkedésbeli torzulásokhoz vezethet, ha pedig egyéb pszichés rendellenességhez társul, akkor a tüneteket tovább ronthatja, ezáltal a magatartás még széls?ségesebbé, kiszámíthatatlanabbá válhat. Ahhoz viszont nincs jogunk, hogy egy feln?tt embert saját akarta ellenére bevonjuk bármiféle terápiába – kizárólag b?ncselekmény elkövetése esetén, bírói javaslat alapján jöhet szóba megfigyelés vagy kényszerkezelés.

Szerencsére a mentális gondokkal terhelt emberek hozzátartozóinak is van lehet?ségük arra, hogy segítséget kérjenek, ezek közül most kett?t vázolok fel.

Természetesen Ön is ellátogathat egy szakemberhez, elmondhatja neki tapasztalatait. Egy szakavatott pszichológus számos kiváló tanácsot adhat Önnek annak nézve, miként kezelje édesapja viselkedését, hogyan viszonyuljon hozzá.

A másik lehet?ség az ún. családfelállítás, melynek módszere Bert Hellinger nevéhez f?z?dik. Hellinger szerint a család egy rendkívül szoros rendszert képez, s e rendszerszemlélet szerint az elemek (családtagok) közötti kapcsolat olyan er?s, hogy bármelyik elemben bekövetkez? változás hatással van a teljes rendszerre (családra).

A családterápián nem szükséges az érintett fél fizikai részvétele, Ön viszont ezáltal is segítséget nyújthat nem csak az édesapja, hanem a családja számára is.

Üdvözlettel:

Herceg Attila drs.