Szeretem, de nem akarok kínlódni

Érdemes felkeresnem egy pszichológust, ha a párom apró hibáira hamar felhúzom magam? Én azzal magyarázom, hogy régebben nagyon sokszor megbántott, és nagyon sokszor lenyeltem, nagyon sokszor megalázó helyzetbe hozott, de szeretem, és nem akarok vele ilyen lenni, mert már az ? részér?l jobbak a dolgok, most meg nekem jönnek a hülyeségeim. Bár sokszor, ha mondok neki valamit, hogy ez és ez a baj, felhúzza magát és otthagy, ami nagyon rossz. nem nagyon tudok vele semmit megbeszélni, mert vagy otthagy, vagy pedig olyan magyarázatot ad, amit ? se hisz el, csak azért mondja, hogy "kimossa magát", és amikor már újra és újra kisírom a lelkemet, akkor kér bocsánatot.  Szeretem, de nem akarok kínlódni.  Miért  nem lehet normális életem mellette? A szívemet-lelkemet kiteszem érte, ? meg arra nem hajlandó, hogy segítsen rajtam, hogy jobb legyen. Sokat sírok mostanában, és fogalmam sincs hol rontottam el.  :(

Kedves Ramóna!

Sorait olvasva számomra az kezdett egyre felt?n?bbé válni, hogy saját magát folyamatosan alárendeltként, (s ebb?l szükségszer?en ered?en) szenved? félként, az áldozat szerepében jeleníti meg. Ezt er?síti meg a kétszer is visszaköszön? „szeretem, de”.

Mindaddig, amíg ebbe a szerepbe kényszeríti önmagát, addig hiába várja, hogy bármi is megváltozzon. Újra és újra a tanult tehetetlenségbe taszítja magát, miközben a kapcsolatban fellép? konfliktusokért saját magát okolja.

„Szeretem, de nem akarok kínlódni.” Nemesnek t?n? mondat, viszont kérdeznék valamit. Vajon önmagát szereti annyira, hogy ne kínlódjon? Még pontosabban: szereti önmagát annyira, hogy ne kínozza önmagát? Ez egyedül az Ön döntése. Ha a fenti kérdésre a válasz nemleges, akkor hogyan várná el, hogy a párja is szeretettel és megértéssel közeledjen Önhöz?

Mikor érdemes felkeresni egy szakembert? Bármikor, ha úgy érzi, segítségre van szüksége. Ennek nincsenek szabályai, ráadásul tévedés lenne azt hinni, hogy pszichológushoz csak „betegek” fordulnak.
Amikor párkapcsolatról van szó, rendszerint a párterápiát szoktam ajánlani, ugyanis az ülések során a szakember magát a kapcsolatot, mint egységet látja, s így hasznos segítséget nyújthat – esetleg javasolhatja az egyéni konzultációkat is.

Üdvözlettel:
Herceg Attila