Szeretném, ha anyu elfogadná, hogy meleg vagyok

Kedves Fruzsina!

El?ször is hadd fejezzem ki elismerésem: nagyon vagány dolog volt nyíltan beszélni a szüleiddel, és bár nem lehetett könny?, általában nagy könnyebbség, hogy nem kell titkolózni és fedett életet élni. Sokszor azonban a szül?knek id? kell, hogy az új infóhoz alkalmazkodjanak – akár azért, mert el?zetes el?ítéleteikkel kell megküzdjenek, akár csak azért, mert a fejükben lev? alap-forgatókönyvet át kell írják.

Ennélfogva általában jól jár az a kamasz, akit a szül? ezzel a témával pszichológushoz visz, a pszichológus ugyanis nemcsak hogy nem fogja „kigyógyítani” (hiszen nem betegség) szexuális orientációjából, de ha már ott vannak az érintettek, segíthet a szül?i elfogadás elmélyítésében, a szül?-gyerek viszony kisimításában.

Hazudnék ugyanakkor, ha eltagadnám, hogy a pszichológusok is sokfélék, és mivel a homoszexualitás témája meglehet?sen érzékeny a világnézeti meggy?z?désre, el?fordulhat, hogy olyan szakemberhez kerülsz, aki a legnagyobb jóindulattal fogalmaz meg számodra nehezen elfogadható véleményt a témában.

Szerencsére nem egy koffer vagy, akit odavisznek és csak úgy letesznek – azt javaslom, menj el egy els? beszélgetésre, és ha a pszichológust hitelesnek, odafigyel?nek, empatikusnak éled meg, akkor használjátok ki a lehet?séget, ha pedig nem jön be a pszichológus személye, akkor kérd meg édesanyádat, hogy keressetek mást!

Szurkolok neked!

Üdvözlettel – Kiss Kinga