Szeretnčm visszakapni a lányomat

19 éves a legkisebb lányom. 13 éve váltam el, azóta egyedül nevelem ?ket, van még két n?vére. A gond többrét?. Van egy testképzavara, lefogyott, de most is. Azóta lettek barátai. Innent?l, ahogy betöltötte a 18. évét, megy, csavarog. Idegen fiúnál aludt már, rend?rsčg is kereste, nem tudtam róla 2 napig. Az apja engem hibáztatott, holott sose kčrdezte, mi van vele. Kicsit lenyugodott, de most megbukott a töri érettségin. És nem črtem... hiszen olyan okos, fels?fokon črettségizett matekot, biológiát és etikŕt. De most egy hete nincs szinte sose itthon, a barátn?jével van szinte mindig. Nem eszik, mert vegán, ha hazajön, itthon esik neki a kajának, hiszen én úgy vásárolok a n?vérével. Kicsi a lakás, de mit tehetnék, vesebetegen, dialízisre készülve egyedül nagyon nehéz! De a lányaim a mindenem, kérem, segítsen, hogy mit tegyek??? Mert most mindenki csak bántja, a szemčt apja, a n?vérei, pedig nagyon szeretik, csak elvesztették a bizalmukat. Van egy
kutyŕja, de azzal sem foglalkozik, mit tegyek???? Szeretnčm visszakapni a lányomat.

Kedves Rózsa!

Nagyon nehéz a helyzete, egy kicsi lakásban él betegen, 3 feln?tt gyerekével. Elvált, egyedül nevelte fel a lányait. Legkisebb lányával a problémák a serdül?kor középs? id?szakában kezd?dhettek, amikor kialakult a testképzavara. Sajnos nem ír arról, mi történt ezzel, jártak-e valahova, kapott-e valamilyen szakszer? segítséget a lánya, vagy spontán javulás állt be. Jelenlegi viselkedése nem szokatlan a serdül?kor közepén, végén. A gyerekek ilyenkor egyre nagyobb függetlenségre vágynak, jobban érzik magukat a kortársaik között, mint a családjukban, ha megtehetik, mindenfélét kipróbálnak.

A válás, az Ön betegsége, az apa érdektelensége is er?síti a vágyat gyermekében, hogy minél kevesebbet legyen otthon. Érzi a szeretetüket, de már nem az a kislány, akit dédelgetni kellene (legfeljebb akkor, ha ? kéri). Bármerre is jár, hazamegy jóllakni étellel, szeretettel, tör?déssel. Feltehet?leg élvezi, hogy elmúlt 18 éves és senki nem szabja meg, mit tehet. A bukás is visszavethette az átmeneti javulásban. Most nehéz lesz rávennie magát, hogy készüljön a javításra. Lánya már nem lesz olyan, mint volt, már nem akar gyerek lenni. Saját magáért akar felel?sséget vállalni, nincs szüksége arra, hogy az édesanyja rend?rrel kerestesse. Eddig – úgy t?nik – nem került bajba, talán már érzi, mit tehet és mit nem.

Nem ír arról, hogy miért veszítette el n?vérei bizalmát, mi történt közöttük. Ha a csavargás, fiúzás az oka, akkor próbálja megértetni velük, hogy mindenki másképp éli meg a serdül?kort, van, akinek nehezebb, aki problémásabb. A legtöbb, amit tehet érte, hogy örül neki, ha felbukkan, meghallgatja a történeteit, támogatja, ha szüksége van rá. Ne akarja kislányként kezelni, mert ett?l csak egyre messzebb menekül majd. Fogadja el, hogy feln?tt, és el?bb-utóbb megtalálja a célját, az útját. Bízzon benne, hogy a nevelésébe befektetett munka nem volt felesleges, bízzon abban, hogy nem fog elveszni.

Ha lánya viselkedése furcsább lesz, tartósan nem eszik és fogy, akkor orvoshoz (pszichiáter) kell fordulniuk. Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata