6,5 éves ikreim az óvodai bezárás alatt 3 hétig vidéken voltak a nagyszülőknél. Imádnak ott lenni, ott semmi trauma nem érte őket. Az utolsó napokban érkezett olyan jelzés a kisfiamtól és a nagyszülőktől, hogy kislányom étkezése megváltozott. (Jó evő volt, szervi baja nincs.) Nagyon lassan eszik, forgatja az ételt a szájában, néha kiköpi, nem nyeli le. Amikor hazajöttek, én is tapasztaltam a jeleket, lassan, de azért eszegetett. Próbáltam négyszemközt kérdezgetni, hogy mi történt, mit érez evés közben, mi lehet ez? Azt mondta, hogy azóta fél, amióta elesett biciklivel és beszorult a lába a pedál és a váz közé. Valóban történt ilyen, de még korábban (kb. 1-2 hónapja). Tényleg megviselte a helyzet, mert azt hitte, hogy úgy marad, elég nehezen tudták kiszabadítani férjemék, eltartott 5-10 percig. De utána megvigasztaltuk, visszaült a bicajra, nem láttuk később lelki nyomát. Viszont most hétvégén már szinte csak folyadékot evett-ivott. A darabos ételt csak rágja, forgatja a szájában és nem nyeli le. Két-három falat kenyér elfogyasztása egy óráig is eltart. Egyébként jókedvű, nevet, játszik, más jele nincs. Nagyon aggódom. Lehet-e összefüggés a biciklis esemény és az evészavar között? Helyrejön-e magától az evése vagy egyáltalán meddig tarthat ez? Hogy tudjuk segíteni ebben? Kell-e és mikor érdemes ezzel szakemberhez fordulni?

Kedves Aggódó Anyuka!

Természetesen nem zárható ki az összefüggés a baleset és az evészavar között, emellett valóban lehet más trauma is, ami akár a hosszú távolléttel kapcsolatos (pl. nem marad-e így, hazamegyünk-e egyáltalán stb.), vagy más, megrázó élménnyel.  Ugyanakkor egy ekkora gyereknél már nagy baj, ha hosszabb időn keresztül nem eszik, mert másodlagos zavarok alakulhatnak ki. Mindenképpen forduljanak a gyermekorvosukhoz, hogy kísérje figyelemmel a kislányt. Javaslom, hogy ez után keressenek gyermekpszichológust, aki segít a gyereknek „megemészteni” az átélt élményeket. Szakembert a MIPSZI oldalain is találhat.

üdvözlettel

bárdos kata