Tábor vagy szülinap?

Van egy tízéves lányom, élete els? ottalvásos táborába menne. Sajnos ez egybeesik anyósom 70. szülinapjával. Nem tudtuk el?re. Férjem két hét vívódás után megkérdezte, lehetne-e egy héttel kés?bbre tenni a szülinapot, mivel lányunk szeretne ott lenni. Anyósom azt mondta, igen, majd pár nap múlva kiderült, hogy mégsem. Kérdésem, hogy mi a helyes megoldás? Lányunk maradjon itthon vagy menjünk nélküle a szülinapra?

Kedves Édesanya - és Meny!

Leginkább az az érdekes számomra a levele kapcsán, hogy vajon miért ennyire kényes és súlyos kérdés ez, hogy küls? szakember véleményét igénylik a döntéshez? Azt sejteti ez a helyzet, hogy a háttérben családi játszmák zajlanak, amelyek megterhel?ek, valami miatt nem sikerül megbeszélni a dolgokat, többször úgy jött már ki a lépés, hogy valaki megsért?dik, netán felb?szül.

Hiszen nézzük meg egy lépés távolságból a felállást. Adott egy id?s asszony, akit körülvesznek leszármazottai, szerettei számára pedig fontos e szép kor elérésének méltó megünneplése - teljes családi körben. Felteszem, jó egészségnek örvend, nem fenyeget a veszély, hogy a felköszöntés piciny eltolódása végzetes mulasztást jelentene. Ön egyéb nyomós érvet sem említ a halasztás ellen. A család egy másik tagja ugyanakkor, az id?s hölgy unokája szintén jelent?s életeseményre készül: els? önálló táborozására, mely egy egész intézmény, de legalábbis tíz-húszegynéhány család és további több feln?tt hosszas szervezkedésének, együttm?ködésének gyümölcse.

Racionális alapon mérlegelve tehát egyértelm?nek t?nik: egyrészt az a fontos, hogy egybegy?ljön a család (és más kedves ismer?sök, barátok). Másrészt a születésnap megünneplésének egyhetes halasztása kisebb áldozat, mint egy els? nyári tábor teljes elmulasztása.

Arról nem ejt szót, hogy a férje miért vívódott két hétig, miel?tt fel merészelte vetni édesanyjának a halasztás ötletét. Azt feltételezhetnénk, hogy egy nagymama képes az unokája érdekét, igényeit nemcsak hogy figyelembe venni, de a sajátja elé helyezni. Ha ez nem így van, az sajnálatos - f?leg, ha a kislány szereti a nagyit, köt?dik hozzá, és szívesen részt venne a családi eseményen. A felnöv? gyermek másik természetes vágya - és dolga is, hogy az egyre tágabb világban találja meg helyét, kapcsolódásait. A család dolga, s?t alapvet?en célja is ebben támogatni ?t.

Mindezt összevetve sem szándékom kinyilatkoztatni a "helyes" megoldást, és Önök helyett dönteni: fontosabbnak tartom, hogy az általam felvetetteket is megfontolva a férjével közös álláspontot tudjanak képviselni, és találjanak mindenki számára kielégít? kompromisszumot. Kívánom Önöknek, hogy minél zökken?mentesebben szervezzék, és boldogan ünnepeljék a születésnapot.

Üdvözlettel

Simon Sarolta