Tehetetlennek érzem magam

Kislányom 3. osztályos. Gy?löl tanulni, amiben magamat is hibáztatom. Els?s kora óta együtt tanulunk. Négyes-ötös jegyei vannak. Azonban az idei tanévt?l egyre kevésbé tudunk tanulni. Állandóan csapkod, ha kérem, hogy álljon neki leckét írni, nyafog, sír. Magamat abban hibáztatom, hogy pedagógus vagyok és bevallom ?szintén, hogy estére kelve már nem marad türelmem. Egy darabig tudom tolerálni a viselkedését, de egy id? után én is robbanok. Sokszor kiabálok, olyan dolgokat mondok neki, ami miatt napokig furdal a lelkiismeretem. De sajnos most teljesen tehetetlennek érzem magam. Úgy érzem nincs több eszközöm. Mindent kipróbáltunk. Tanult mással, de a vége mindig az lett, hogy nálam kötött ki. Nem tudom már a saját dolgomat elvégezni, mert ott kell mellette ülnöm, máskülönben ordibál, sír, csapkolódik. Én sem bírom már, hogy órákon keresztül ott legyek. A házimunka, a saját dolgom este 9-10 órára tolódik. Ma, azaz vasárnap este fél 9-kor állt neki leckét írni. Délel?tt megnéztem, amit önállóan csinált, majd azt mondta végzett. Én pedig elhittem. Ez is számomra olyan nyomasztó, hogy mindig kételkedjek. Mit csináljak?? Kérem segítsen!!!!!! Köszönettel, egy elkeseredett pedagógus anya

Kedves Elkeseredett Pedagógus Anyuka!

Nehéz lehet egy hosszú nap után megint pedagógusszerepbe kerülni, miközben jó jenne szül?ként gyermeke életében jelen lenni. Nagyon nagy teher, hogy az ? munkája csak akkor halad, ha Ön ott van mellette.

Ennyi id?sen gyakran látjuk a kiskamaszkor jellemz? dacosságát, ami lustasággal ötvöz?dik. Mégis inkább úgy érzem, hogy ez a történet az Önök harca. Ennyi id?sen elvárható, hogy tisztában legyen a feladataival, felel?sségével. Mi történne, ha nem ülne le mellé? Tényleg nem írná meg a házit? Vagy elrontaná? Ha eddig négyes, ötös tanuló volt, kell legyen benne igény a jól teljesítésre, és biztosan okos kislány. Érdemes lehet több felel?sséget átadni lánya kezébe. Bízni abban, hogy megtanította neki azokat az értékeket, amik fontosak ahhoz, hogy lánya teljesítsen. Lehet, hogy kezdetben hanyag lesz. De érteni fogja, hogy neki kell beosztani az idejét, ha nem akar rossz jegyeket kapni. Neki kell szembesülnie a tanítója rosszalló tekintetével, a társai értetlenségével. Érdemes lehet átmenetként napköziben megírnia a leckét, és ha arra ráérzett, otthon lehet folytatni az önálló tanulást. Be fog állni egy új egyensúly, ahol a lánya nagyobb felel?sséget kap a dolgai felett, még akkor is, ha kezdetben ez nehézségekkel jár is. El?bb-utóbb úgyis rá kell bízni ezt a felel?sséget, hiszen nem lehet az iskola végéig együtt tanulni a gyerekkel.

Sok sikert kívánok!

Kovács Réka