Tejérzékenység vagy lelki probléma?

Kisfiam 17 hónaposan került bölcs?débe (október elején), s persze jött vele a betegeskedés, de gyerekorvosunk szerint nem betegesebb típus, mint egy másik gyerek, csak a közösségbe kerülésnek ez egy szokásos velejárója. Mivel gyakran volt beteg s kapott gyógyszert, így a gyógyszerek mellékhatásának tudtuk be azt, hogy hasmenéses lett. Majd most viszonylag sokáig megúsztuk betegség nélkül (3 hét), gyógyszert nem kapott, de sajna a hasmenés maradt. Aztán a gyerekorvos javasolta a tejmentes étrendet, s úgy t?nt, megoldódott a helyzet. Most a téli szünetben otthon voltam vele, tejmentes étrendet tartottunk, s az utolsó napokban már teljesen normális lett a széklete. Hétf?t?l ismét bölcsibe ment, s újra híg a széklete. Pedig úgy t?nik, szeret a bölcsiben lenni, egész nap jókedv?, eljátszik szépen, reggelente is szívesen, egyedül megy be az ajtón, miután levetk?ztettem, semmi hezitálás. Okozhatja a hasmenését valami lelki eredet? baj? Például a bölcs?débe járás? Válaszát el?re is nagyon köszönöm!!!!!!

Kedves Ági!

A lelki tényez?kön való gondolkodás el?tt egy nyilvánvaló praktikus kérdés (és elnézést, ha ennek tisztázásán már rég túl vannak): a bölcsiben is tartják a tejmentes étrendet? Mert ha ez egy kézzelfogható táplálási különbség az otthon töltött, illetve a bölcsis napok között, akkor érdemes lenne még egy kört futni a gyerekorvosnál az eseteges tejérzékenység igazolására.

Ami a hasmenés lelki eredetét illeti: abban biztosak lehetünk, hogy ilyen pici korban még nagyon „átlátszóak” a gyerekek, érzéseik, viszonyulásaik még egy az egyben megjelennek a viselkedésükben. Vagyis ha úgy t?nik, lelkesen, felszabadultan megy bölcsibe, szeretni látszik a gondozón?ket, megnyugvást talál társaságukban, akkor ez nagy valószín?séggel így is van, és nincsenek olyan fedett tartalmak, feszültségek, melyek testi tüneteket okoznának. Ezzel együtt a bölcsis élet lehet megterhel? egy kicsi számára – abban az értelemben, hogy a korábbiakhoz képest jelent?sen kevesebbet van a szüleivel. A téli szünet ilyen szempontból sok gyerek számára "feltankolást" jelent, még egy kicsit feltölt?dnek a szül?vel való együttlétb?l. Én kipróbálnám, mi az, ami átmenthet? ebb?l az intenzívebb együttlétb?l a mindennapokba, hogyan lehet bölcsis napok délutánjába is becsempészni sok dajkálós-ringatós-mondókázós tevékenységet, ami kisfia esetleges igényeit fokozottabban kielégítheti. Amennyiben tartós marad a hasmenés, csak alapos orvosi kivizsgálás után kutakodnék tovább a lelkiek terén!

Üdvözlettel – Kiss Kinga