Van egy lányom, aki márciusban tölti be a 13. életévét. Januárban a barátnőméknél jártunk, ahol a lányommal egyidős keresztfia is jelen volt, akit pici kora óta ismerek, még kicsi korukban játszottak is együtt, csak ők már erre nem emlékeznek, időközben külföldre költöztek. A net csodájának köszönhetően :) felvették a kapcsolatot egymással, és a sok beszélgetés után megtörtént a fiú részéről a nagy kérdés, hogy együtt járjanak. Érdekelne egy hozzáértő szakember véleménye, hogy helyes hagyni ezt a dolgot így, hogy lényegében a távolság miatt csak írogatni tudnak egymással, de lényegében ők ezt együtt járásnak nevezik?! Hagyhatom-e ezt a dolgot így menni a maga kis medrében, vagy ez így mennyire helyénvaló ilyen fiatalon? Hozzáteszem, pozitív hatással van a lányomra, jobban tanul, érdekes módon jobban koncentrál dolgokra, mint ezelőtt.

Kedves Anyuka!

A tinikről a legáltalánosabb információ, amit tudni érdemes, hogy amit tiltanak, azt biztosan megpróbálják. Ezen a logikán elindulva azt gondolom, hogy a tiniszerelem visszafogása inkább az Önök kapcsolatára, az őszinteség rovására menne, mint a későbbi helyes párválasztás irányába. A fiatalok ebben az időszakban vágynak az ellenkező neműek pozitív visszajelzésére, és mindenfajta megerősítésre. Főleg, ha jó hatással vannak egymásra, motiválják egymást, akkor az együtt töltött idő, mégha virtuális is, a kezdete lehet annak a gyakorlásnak, aminek a végén megtalálja lánya a párját. Az általános iskola végén amúgy is félelmek is kapcsolódnak még a párkapcsolathoz, saját testhez, női szerephez, így sok esetben választanak olyan szerelmet, ami nem beteljesíthető (híres személy, tanár, messze élő ismerős), ami jelen esetben is fennáll. A virtuális találkozások egyfajta biztonságot is adnak, hogy később, a saját tempójában személyes találkozásokra váltson. Ameddig mesél, és megosztja a dilemmáit, örömeit, bánatait, addig beszélgessenek, és a kapcsolatban haladva tud majd mellette lenni, mikor döntést kell hozni, vagy csak vigasztalni.

Üdvözlettel

Standovár Sára