Egy párkapcsolati problémával fordulok önhöz. 22 éves vagyok a párom 27. A kapcsolatunk nagyon jól m?ködik, megvan az összhang, jól el tudunk beszélgetni bármir?l, rengeteg id?t töltünk együtt, megbízunk egymásban és szeretjük egymást. Viszont az intimitás elt?nt. 7 hónapja vagyunk együtt, és az elején nagyon jól m?ködött köztünk a szex, azonban elkövettem egy hibát (a volt párom egy levelére válaszoltam), ami ?t igencsak bántotta, és akkor megrendült bennem a bizalma. Ez el?tt tökéletes volt a szexuális kapcsolatunk. Állítása szerint azért nem tud megkívánni engem azóta, mert akkor ott benne megtört valami, aminek id? kell, hogy helyreálljon. Viszont azóta eltelt jó pár hónap és engem egyre jobban bánt, hogy nem nyúl úgy hozzám, nem kezel olyan téren n?ként, és bármivel próbálkozom, nem segít. Nem segít a fehérnem?, nem segít a ráhangolódás és semmi. Rendszeresen húzok fel erotikus fehérnem?t el?tte, vagy épp meztelenül lát, de nem hozza lázba. Én rendszeresen kényeztetem ?t, mert igényli, de vissza sosem kapom.
Természetesen megértem, hogy az a pár hónapja történt dolog bántja ?t, de ez a helyzet viszont engem tör meg teljesen. Azt érzem, hogy elvesztettem az önbizalmam teljesen, egyre több problémám van magammal, sokkal többet féltékenykedek, mint valaha bármikor, és nagyon sokat agyalok azon, hogy mi is lehetne a megoldás. Beszéltem neki err?l többször, többször említettem, hogy ez nekem nagyon rosszulesik és elveszi az önbizalmam, többször is beszéltünk róla, de nem vezetett megoldáshoz, azt mondta, id?re van szüksége. Érzi rajtam minden nap, hogy nincs önbizalmam, hogy kicsit megtörtem, mindig elmondja, hogy nagyon szeret és számára tökéletes és gyönyör? vagyok, de úgy érzem, ez nem segít. Félek, hogy ahogy telik az id?, én egyre jobban összetörök és egyre jobban elvesztem a hitet önmagamban, illetve félek, hogy a kapcsolatunk rovására megy, amit nem szeretnék, mert a lelki kapcsolatunk tökéletes, és vele képzelem el a jöv?met!
Erre a problémára szeretnék tanácsot kérni, mit kéne tennem, hogy változzon a helyzet? Legyek türelmes és magától helyreáll majd minden? Nagyon szeretem ?t, de nagyon bánt a szituáció, f?leg hogy hónapok óta tart. El?re is nagyon köszönöm a megértését és válaszát!
Kedves Dóra!
Véleményem szerint, ha a párja több hónap után sem hajlandó túltenni magát ezen a problémán, akkor felmerül, hogy nem csupán ez a levélváltás áll a szexuális élet hiányának hátterében. Talán valami más, amit még önmagának sem mer bevallani. Ha valóban gyönyör?nek és tökéletesnek tartom a páromat, akkor ideális esetben vonzódom is hozzá, kívánom ?t, igényt tartok az együttlétekre – és nemcsak az egyoldalú kényeztetésre. Amennyiben pedig azzal is tisztában vagyok, hogy számára mennyire fontosak a t?lem jöv? visszajelzések, akkor igyekszem minél többször meger?síteni.
Az Önök esetében azonban ez a két dolog nem áll össze, ami igencsak furcsa kett?sséget mutat. Sorai alapján úgy t?nik, Ön ragaszkodik ehhez a férfihez. Azt írja, a lelki kapcsolatuk tökéletes. Ez szép és jó, de feln?tt emberek közötti párkapcsolatban nem csak a lelki oldal van jelen. Szerintem a lelkiség és a testiség nem válaszható ketté, legalábbis harmonikus kapcsolatban semmiképp. Ha az egyik nem m?ködik, az a másikban is zavart fog okozni. Az pedig igencsak elgondolkodtató, hogy az egyikük látszólag egyáltalán nem hiányolja a testiséget.
Gondoljon bele: tényleg ennyire biztos abban, hogy olyan férfival képzeli el a jöv?jét, akivel a kapcsolata pusztán „elvi síkon” m?ködik? Pontosítok: ez a kapcsolat nem m?ködik. Persze semmir?l sem akarom lebeszélni, inkább arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy a fennálló problémát nem lehet a sz?nyeg alá söpörni, nem lehet elintézni annyival, hogy „csupán id?re van szüksége”. Az ilyen jelleg? problémákat az id? nem oldja meg, sokkal inkább meghosszabbítja azokat. Érdemes lenne felkeresniük egy párterapeutát, aki segíthet feltárni és megismerni azokat a dinamikákat, „szerz?déseket”, amelyek az Önök kapcsolatát „m?ködtetik”. Ez persze kizárólag közös beleegyezés esetén jöhet szóba.
Ha párja nem szeretné, hogy közös megoldást találjanak, akkor arra biztatom Önt, hogy ennek ellenére javasolt egy szakembert felkeresnie, ugyanis – a kapcsolaton belüli viszonyuk ellenére – aggodalommal tölt el, hogy ennyire alábecsüli, szinte megsemmisíti önmagát.
Még ha szeretjük is a másikat, tudnunk kell kicsit „önz?nek” lenni. Ha a másik végignézi, netán még asszisztál is ahhoz, hogy leépüljön az önbecsülése, az önmagáról alkotott képe, az semmiképp sem vezethet egészséges, kiegyensúlyozott párkapcsolathoz.
Üdvözlettel:
Herceg Attila
