Úgy érzem, ebb?l nincs kiút

El?ször 3 éve történt velem egy furcsa dolog, érzet... És egyre gyakrabban féltem emberek el?tt beszélni, vagy bármit csinálni, mert olyan érzésem volt, hogy mindenki engem bámul és azt nézik, hogy butaságot csinálok, illetve azt, hogy én magam is buta vagyok minden cselekedetemhez. Ezek a dolgok a munkahelyemen kezd?dtek. Akkor sajnos a munkahelyembe került, mert le kellett számolnom. Orvosnál is voltam ezzel a problémámmal, aki enyhe nyugtatót (Frontint) írt fel,  hogy majd ett?l jobb lesz a szorongásom, illetve a pánikszer? érzetem elmúlik, csak az a baj, hogy akkor dolgozni se tudtam hónapokig. A lakásból is alig jártam ki, és a családomon kívül senkivel nem akartam találkozni. A doki elmondása alapján enyhe depresszió volt nálam. Elkezdtem valami antidepresszánst szedni, de nem szedtem végig. Akkor er?t vettem magamon és sikerült újra összeszedni magam, munkát is találtam, és dolgoztam a mai napig. De kb. 2 hete kiírattam magam újra, mert ugyanezek  a tünetek vannak nálam. A munkahelyemen megint azt érzem, mindenki azt lesi, mi az, amiben hibázok, vagy látják, hogy furcsán viselkedem. Csak most van, hogy feler?södik bennem az is, hogy nincs er?m mindent újracsinálni és végleg befejezem. És itthagyom ezt az egész világot... Hogy ebb?l nincs kiút... A munkahelyemre jöv? hét után vissza kell mennem dolgozni, mert tovább nem tud kiírni az orvos. Én nem szeretnék oda visszamenni dolgozni. Azért se, mert a f?nököm mindenkivel közölte, hogy pánikrohamom volt.
Sajnálom ezt az egészet és rettent?en hibáztatom magam, hogy gyenge vagyok.  De attól tartok, hogy mindenki engem fog nézni, mit hibázok, mit csinálok rosszul stb...

Kedves Kérdez?!

Egyszer már kimászott a gödörb?l, most is sikerülhet! Mi segített akkor? Gyógyszer, beszélgetések a dokival, összeszedte magát. Azt már tudja, hogy kicsit érzékeny, emiatt érzi azt, hogy butának tartják, lesik a hibáit. Fél a hibáktól, ezért talán többet is téveszt. Ett?l n? a szorongása, ami ismét újabb hibákhoz vezethet.

Önnek ismét segítségre van szüksége. A pánikroham nem „szándékos”, borzasztó átélni, és nehéz kimászni bel?le. Nem kell ezekkel a félelmekkel élnie, ma már jól kezelhet?. Javaslom, hogy miel?bb keresse fel az orvost, akinél járt, vagy más pszichiátert. A pánikrohamokat gyakran terápiás csoportokkal kezelik, ahol megtanulja észlelni, hogy mikor közeledik a roham és mit tud tenni azért, hogy ne öntse el teljesen a kétségbeesés. Miel?tt visszamegy a munkahelyére vagy felmond, mindenképpen forduljon orvoshoz!!

üdvözlettel

bárdos kata